Gazdatüntetés Prágában magyar marhatenyésztőkkel
Mintegy 3-4 ezer, főként közép-európai gazdálkodó kezdte meg délelőtt Prágában a cseh mezőgazdasági minisztérium előtt tiltakozását egyenlő bánásmódot követelve a régi és új uniós tagországok gazdálkodói között.
Erről Kőrösi Zsolt, a Holstein-Fríz Tenyésztők Egyesületének tenyésztésvezetője tájékoztatta a helyszínről telefon az MTI-t a tüntetés megkezdését követően. A demonstráción elsősorban közép-európai gazdálkodók, csehek, szlovákok, lengyelek, szlovénok, magyarok, litvánok vesznek részt, de képviseltetik magukat az osztrák és a német gazdaszervezetek is.
A tüntetésen résztvevők fő követelése, hogy az újonnan csatlakozott uniós országok gazdálkodói ugyanolyan bánásmódban részesüljenek, mint a régi tagországokban dolgozó társaik. Emellett a tejpiac jelenlegi kaotikus viszonyainak rendezését és átláthatóvá tételét is követelik a gazdák.
A tüntetésen részt vevő gazdálkodókat Jan Veleba, a cseh agrárkamara elnöke üdvözölte, aki felsorolta a gazdálkodók követeléseit, hangsúlyozva, hogy legfontosabb az volna, hogy a régi és az új tagországok gazdálkodói egyenlő bánásmódban részesüljenek. Az elnök szerint a cseh mezőgazdaság gyakorlatilag a padlón van, mivel a múlt évben tovább csökkent az ágazat nyeresége és azt szerinte csak a támogatások tartják fenn.
A tüntetőkhöz beszélt Petr Gandalovic, a cseh mezőgazdasági miniszter is, akit beszéde közben többször is a gazdálkodók füttykoncertje szakított félbe. A cseh agrártárca vezetője ugyanis arról szólt, hogy az újonnan csatlakozott országokban dolgozó gazdálkodók és a régi tagországok gazdái várhatóan csak 2013 után tevékenykedhetnek majd egyenlő feltételek között. Addig az új tagországokban dolgozóknak várniuk kell. Ez hangos nemtetszést váltott ki a tüntetőkből.
A demonstráció színhelyére várják Mariann Fischer Boelt, az Európai Bizottság mezőgazdasági biztosát, akinek a tüntetők megbízottai petíciót kívánnak átadni. A petíció lényege az egyenlő bánásmód követelésén túl a jelenleg nagy bajban lévő tejtermelő ágazat problémáinak európai szintű rendezése, ami főként a kelet-közép-európai tagországokat sújtja. A termelők mindenekelőtt egységes tejfelvásárlási árat szeretnének elérni, ami literenként 30 eurócent körül lenne szerintük reális. Ez literenként 80-90 forintos magyarországi felvásárlási árakat jelentene.
A magyar gazdálkodók képviseletében jelenlévő tüntetők a két legnagyobb magyar tenyésztőszervezetet, a holstein-fríz tartókat és a magyartarka-tenyésztőket képviselik, azaz mintegy 2200 hazai tejtermelőt. Kőrösi szerint az európai tejpiac válsága súlyosan érinti a magyar tenyésztőket is. A magyar tejpiac problémái a gazdák szerint ugyanis elsősorban abból adódnak, hogy az EU bizottsága nemrégiben felemelte a tejkvótát. Ezért Magyarországon és több környező országban is tejfeleslegek keletkeztek, emiatt a tejet csak olcsóbban lehet eladni.
A Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége (MOSZ) Szarvasmarha-tenyésztők Országos Választmánya emiatt a múlt héten bejelentette, hogy a tejágazat válsága miatt felújítja tevékenységét az ágazati demonstrációs bizottság. A választmány azon az állásponton volt, hogy amennyiben nem kapnak érdemi segítséget az ágazati problémák megoldásához az agrártárcától, úgy a továbbiakban országszerte tiltakozásokra lehet számítani.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.