Gyurcsány: négy feladatot szolgálna a 180 milliárd eurós program
Négyféle teendőt foglal magában az a Közép-Európának szóló, 180 milliárd euró értékű stabilizációs és integrációs program, amelyet Magyarország kezdeményezett a gazdasági válság leküzdésére, jelentette be vasárnapi brüsszeli sajtótájékoztatóján Gyurcsány Ferenc miniszterelnök.
Kifejtette: a program célja pénzt biztosítani az országoknak, megerősíteni a bankokat tőkével, átalakítani magánszemélyek és vállalatok rövid lejáratú hiteleit hosszabb távú hitelekké, valamint közvetlenül segíteni a reálgazdaságot új hitelekkel, támogatásokkal, beruházásokkal. A miniszterelnök egyszersmind megerősítette azt a magyar álláspontot, hogy fel kell gyorsítani az euróövezeti csatlakozást.
Az európai uniós állam- és kormányfők informális találkozója előtt nyilatkozva a miniszterelnök leszögezte: fel kell hívni a nyugati EU-tagok figyelmét arra, hogy az egyes bankoknak nyújtott támogatásnak ki kell terjednie a kelet-európai leánybankokra is.
„Az nem járja, hogy Közép-Európára csak akkor van szükség, amikor lehetőséget teremt a régebbi EU-tagok számára” – intett a kormányfő. Úgy vélte, a külföldi befektetéssel felelősség is jár, a támogatásnak a leánybankokra is ki kell terjednie. Emlékeztetett: a 15 régebbi tagország bankjai, pénzintézetei jelenleg összesen 700 milliárd euró beruházással, vagyonnal vannak jelen az érintett tizenkét országban, és ez a tizenkét állam összesített nemzeti jövedelmének a 70-80 százaléka.
Gyurcsány Ferenc elmondta, hogy a 180 milliárdos csomag – amely a tíz kelet- és közép-európai EU-tagországon kívül Horvátországra és Ukrajnára is vonatkozik – az eddig elhangzott valamennyi kezdeményezésből próbál átfogó programot alkotni. Külföldi újságíróknak nyilatkozva úgy fogalmazott: nem szabad engedni, hogy újabb vasfüggöny válassza el Kelet- és Nyugat-Európát.
A számítások szerint a térség országainak központi bankjait, illetve a nyugati bankok térségi leányainak tőkével való erősítését összesen 50-60 milliárd, a szerkezetüket átalakító bankoknak nyújtandó tőkesegítséget 35-45, a reálgazdaság élénkítését 75-85 milliárd euró szolgálná a csomagon belül.
A program nagyságrendjével kapcsolatban Gyurcsány Ferenc megemlítette, hogy a Világbank, az EBRD és az Európai Beruházási Bank (EIB) pénteken bejelentett, 24,5 milliárd eurós nemzetközi támogatási programját – amely maga is részben már korábban ismert támogatási elemeket gyúrt egybe – az első reakciók kevésnek ítélik. De leszögezte, hogy megítélése szerint helyes irányú, jó kezdeményezésről van szó.
A vasárnapi, informális jellegű csúcstalálkozó a miniszterelnök megítélése szerint „a hétköznapi életben két legfontosabb dologról szól, munkahelyről és pénzről”. Beleilleszkedik emellett egy hosszabb folyamatba is, a világ húsz fejlett és feltörekvő országát, valamint nemzetközi szervezeteket magában foglaló csoport munkájába, amelynek célja a globális pénzügyi-gazdasági rendszerépítés.
„Európának meghatározó szerepet kell játszania abban, hogy miképpen alakítják át a pénzintézményeket, hogyan alakulnak ezek a folyamatok” – hangsúlyozta Gyurcsány Ferenc. A csúcstalálkozót meglátása szerint befolyásolja két pénteken megjelent adat is, részint az amerikai gazdaság utolsó negyedévi, éves szintre számolva 6,2 százalékos visszaeséséről, részint a nagyon egészséges európai gazdaságnak számító Svédország mélyülő recessziójáról: ott a tavalyi utolsó negyedévben már 4,9 százalékos volt a GDP-csökkenés az egy évvel azelőttihez képest.
„Ma ott tartunk, hogy hétről hétre, hónapról hónapra minden elemzői várakozásnál rosszabb adatok látnak napvilágot” – fejtette ki. Hozzátette: eközben – a közelmúlt történelmében most először – idén várhatóan a világkereskedelem is szűkülni fog.
Hangoztatta: érdemi viták vannak az unióban arról is, lehetséges-e, hogy egy-egy ország csak saját bankjait vagy iparát támogassa, hiszen ezzel versenyelőnybe juttathatja állami pénzekből, sértve a tisztességes verseny alapelveit.
A visegrádi négyek, a három balti tagország, Románia, Bulgária és Szlovénia vezetőinek ugyancsak vasárnapi különtalálkozójával kapcsolatban Gyurcsány Ferenc bejelentette: a konzultációt – amelyen José Manuel Durao Barroso, az Európai Bizottság elnöke is részt vesz – Magyarország kezdeményezte annak egyeztetésére, hogyan érvényesítheti legjobban saját érdekeit Közép-Európa.
A miniszterelnök megerősítette, hogy Magyarország továbbra is azon az állásponton van: lehetőség szerint fel kell gyorsítani az euróövezeti csatlakozás folyamatát. Leszögezte: ez nem azt jelenti, hogy az ország nem kívánja teljesíteni a csatlakozás kritériumait. „Nem akarunk előszobázni, ott akarunk lenni, ahol az események történnek” – fogalmazott.
Bejelentette Gyurcsány Ferenc azt is, hogy Brüsszelben kétoldalú találkozót folytat Gordon Brown brit miniszterelnökkel, aki a kormányfő keddi londoni látogatása idején külföldön tartózkodik majd. Londonban Gyurcsány Ferenc más kormánytagokkal, valamint pénzügyi intézmények és szervezetek vezetőivel konzultál a magyar gazdaság versenyképességének, stabilitásának javítása érdekében tett és teendő lépésekről.
Szerepelt a miniszterelnök brüsszeli napirendjében egy négyszemközti találkozó Borut Pahor új szlovén miniszterelnökkel is. A megbeszélés egyik témája a horvát csatlakozás volt, amellyel kapcsolatban - Gyurcsány Ferenc szavai szerint – „Ljubljanának vannak kritikus megjegyzései”. Magyarország felelősséget érez a Nyugat-Balkánért, a régióért, és közre kíván működni abban, hogy elhárítsák az akadályokat a horvát belépés elől – hangoztatta a kormányfő.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.