Nagyjából az éjszakai szint környékén áll az euróárfolyam: fél 10 előtt néhány perccel 297,5 forintot kellett fizetni a közös európai pénzért. Ma eddig nem volt jelentős elmozdulás a kurzusban: 9 órakor 298,4-en tetőzött az árfolyam. A csütörtöki nap tehát némileg nyugisabban kezdődik, mint az előző: tegnap ilyenkor már rekordszinten jegyezték az eurót.

Hasonló kilengésekkel mozgott a reggel a dollár kurzusa is: a zöldhasúért kértek ma már 232,8 forintot is, jelenleg azonban 232 alatt áll az árfolyam. A svájci frank sem mozdult el jelentősen: az alpesi deviza alig tíz percet töltött ma a 200-as szint felett, fél 10 környékén 199,8 forintot kértek a frankért.

Bebesy Dániel, a Budapest Alapkezelő elemzője szerint az idén akár az év egészében 300 forint körüli, vagy a feletti euró árfolyamra kell felkészülni, a forint erősítésére a jegybanknak nincs, vagy alig van eszköze - fejtette ki

A Portfolió gazdasági portál által rendezett konferencián a szakember kifejtette: a forint gyengülése a régiós trendbe illeszkedik, ezért sem lehet jegybanki eszközökkel megállítani, legfeljebb mérsékelni. A kelet-közép-európai devizák reál-leértékelődése segítheti ugyan ezen országok versenyképességének növekedését, de vélhetően további külső segítségre van szükségük - az IMF-től, vagy más szervezettől - ahhoz, hogy gazdaságaik megerősödjenek.

Martin Blum, a BA-CA ügyvezető igazgatójaarra hívta fel a figyelmet, hogy a forint a lengyel devizához képest az elmúlt időszakban túlteljesítő volt, erősödött is, és a cseh koronával szemben is csak kissé gyengült. Az euróhoz képesti gyengülése azonban a magas devizaállomány miatt jelent problémát. Ugyanakkor úgy vélte, már mutatkoznak a stabilizálódás jelei, ami csökkentheti a nyomást a régiós devizákon és növeli a jegybank mozgásterét.

Barcza György, a K and H Bank vezető elemzője szerint a jegybanki alapkamatcsökkentést be kell fejezni. Jelenleg 200 bázispont körüli a hozamfelár a forint eszközökön, ezt a szintet véleménye szerint nem lehet tovább csökkenteni, sőt az sem kizárható, hogy kevésnek bizonyul és az MNB-nek kamatot kell emelnie. Tudomásul kell venni, hogy Magyarországon a kamatot nem a jegybank, hanem a piac határozza meg - mondta és hangsúlyozta, hogy a kamat azért magas, mert az államcsőd kockázata is magas.

Úgy vélte: az IMF-hitelkeretről szóló megállapodás megszületése után túlzó volt az alapkamat csökkentése. Kérdésre válaszolva kifejtette azt is: jelenleg a régiót az Európai Központi Bank (ECB) menti meg, szinte kizárólag innen jutnak forráshoz a magyarországi piaci szereplők is, a jegybanki források ugyanis túlzottan drágák.

Az elemző felhívta a figyelmet a tartósan gyenge árfolyam inflációs hatására is, ami csak addig nem tükröződik az árakban, amíg a kereskedők készletről értékesítenek.

Ecoline.hu/MTI