2009. február. 04. 15:04
MTI
Utolsó frissítés: 2009. február. 04. 14:50
Gazdaság
Az Ecostat már 2,4 százalékos GDP-visszaeséssel számol
Rontott az idei GDP előrejelzésén az Ecostat kutatóintézet, a gazdaság korábban várt 1,3-1,5 százalékos visszaesését 2,4 százalékra növelte.
A kutatóintézet legfrissebb előrejelzésében azzal számol, hogy az idén a lakossági fogyasztás is jobban visszaesik a korábban prognosztizáltnál: 2 százalék helyett 2,9 százalék lesz. A közösségi fogyasztásnál azonban változatlanul 1,8 százalékos mérséklődésre számítanak. A beruházások az idén 3,2 százalékkal csökkennek a tavalyihoz képest, az áruk és szolgáltatások kivitele 4,5 százalékkal, míg behozatala 5,9 százalékkal eshet vissza.
Az euró árfolyama 2009 első féléve során közel lehet a 300 forintos határhoz, de az év végéig, a külső pénzügyi helyzet feltehető javulásával ismét 20-30 forinttal gyengülhet a forinthoz képest. Az Ecostat a jegybanki alapkamat folyamatos csökkenését feltételezi, mivel a forint iránti keresletet jelenleg nem a kamatfelár határozza meg. Júniusra 8 százalék körüli jegybanki alapkamatot valószínűsít.
Szakértői konzultációk alapján azt valószínűsítik, hogy az exportban a keresletcsökkenés leginkább a gép, berendezés, villamosgép- és műszergyártást, valamint a járműgyártást érinti. Az exportkereslet csökkenése mintegy 880 milliárd forinttal rontja a külkereskedelmi mérleg egyenlegét. Azért nem több, mert "szerencse a szerencsétlenségben", hogy a legnagyobb exportkiesés azokban az ágazatokban várható, amelyeknél az export importigényessége a legmagasabb. Ez teszi lehetővé, hogy a belföldi keresletcsökkenés miatti importszűkülés hatása felülírja ezt az egyenlegromlást, így összességében javulhat a külkereskedelmi mérleg egyenlege 2009-ben. Modellszámításaik szerint a folyó fizetési mérleg hiánya a tavalyi 7,8 milliárd eurónál jóval kisebb lesz, várhatóan 6,4 milliárd euró körül alakul.
Az előrejelzésnél szigorú fiskális fegyelemmel és visszafogott jövedelemkiáramlással számolt az Ecostat. Úgy vélik: a vállalati szektor 2009. évi kilátásai is jelentős kockázatokkal terheltek. A várható külső-belső keresletcsökkenés nyilvánvalóan rontja a jövedelmezőséget, amire a gazdaság szereplői beruházás-visszafogással, termeléscsökkentéssel, elbocsátásokkal reagálhatnak, vagy - amennyiben átmenetinek ítélik a recessziót - elszenvedhetik a profitarány ideiglenes csökkenését. Az Ecostat január végi üzleti bizalmi indexei tükrözik a vállalati véleményeket, amelyek szerint az első félévben még nem történik javulás a gazdálkodási folyamatokban. A rendelkezésre álló jövedelmük alakulása mellett az adott évi beruházási döntéseket döntő mértékben a hitelhez jutás feltételei és a konjunktúra-várakozások alakítják.
2009-ben az államháztartás GDP-arányos finanszírozási igénye összességében jelentősen csökken, pénzforgalmi szemléletben 3,1, eredményszemléletben 2,9 százalékos GDP-arányos deficittel számolnak a kutatók.
A makrogazdasági teljesítmény finanszírozási szerkezete kedvező irányba változhat, mivel a háztartások nettó megtakarításai várhatóan javulnak, az állam finanszírozási igénye csökken, azaz a GDP-arányos külső finanszírozási igény 2009-ben csökkenhet a folyó fizetési mérleg egyenlegének várható javulásával összhangban. A jelentős mértékű recesszió mellet a külső-belső egyensúlyi helyzet javulhat, ami erősítheti az ország hosszabb távú finanszírozási pozícióját.
A magyar gazdaság számára a legfontosabb az Ecostat szerint a makrogazdasági kereslet további szűkülésének megakadályozása, mert az további negatív növekedés-spirált indíthatna be, ami további reáláldozatot, akár egyensúlyvesztést is jelenthetne.
Az infláció az előrejelzés szerint 3,2 százalékra lassul az idén a tavalyi 6,1 százalékról. A fogyasztói áremelkedést mérsékli az alacsony gazdasági növekedés, továbbá a recesszió következtében történő leépítések is csökkentik a béroldali inflációs nyomást, de a vártnál is gyengébb forintárfolyam kismértékben begyűrűzhet az árakba. Az év második felében a tervezett áfa-emelések is növelhetik az inflációs rátát.
Jelentős kockázatnak nevezik a forint esetleges további gyengülését, ami a probléma regionális jellegéből adódóan csak nehezen kezelhető a hazai gazdaságpolitikai eszköztár segítségével. Az államháztartási hiány megfelelő szinten tartása kulcskérdés a nemzetközi megítélés, így a finanszírozhatóság szempontjából - fűzik hozzá.
Az adórendszer tervezett átalakítása az élőmunka terheit csökkentené a fogyasztási és vagyon típusú adók terhére, ami többlet-ráfordítás nélkül segítheti elő a recessziós tendencia megtörését - jegyzik meg. A hosszú távú egyensúly fenntartásának elengedhetetlen feltétele lesz az adóbázis szélesítése, az ehhez szükséges gazdaságpolitikai intézkedések kidolgozása és végrehajtása - figyelmeztetnek az Ecostat elemzői.
Az euró árfolyama 2009 első féléve során közel lehet a 300 forintos határhoz, de az év végéig, a külső pénzügyi helyzet feltehető javulásával ismét 20-30 forinttal gyengülhet a forinthoz képest. Az Ecostat a jegybanki alapkamat folyamatos csökkenését feltételezi, mivel a forint iránti keresletet jelenleg nem a kamatfelár határozza meg. Júniusra 8 százalék körüli jegybanki alapkamatot valószínűsít.
Szakértői konzultációk alapján azt valószínűsítik, hogy az exportban a keresletcsökkenés leginkább a gép, berendezés, villamosgép- és műszergyártást, valamint a járműgyártást érinti. Az exportkereslet csökkenése mintegy 880 milliárd forinttal rontja a külkereskedelmi mérleg egyenlegét. Azért nem több, mert "szerencse a szerencsétlenségben", hogy a legnagyobb exportkiesés azokban az ágazatokban várható, amelyeknél az export importigényessége a legmagasabb. Ez teszi lehetővé, hogy a belföldi keresletcsökkenés miatti importszűkülés hatása felülírja ezt az egyenlegromlást, így összességében javulhat a külkereskedelmi mérleg egyenlege 2009-ben. Modellszámításaik szerint a folyó fizetési mérleg hiánya a tavalyi 7,8 milliárd eurónál jóval kisebb lesz, várhatóan 6,4 milliárd euró körül alakul.
Az előrejelzésnél szigorú fiskális fegyelemmel és visszafogott jövedelemkiáramlással számolt az Ecostat. Úgy vélik: a vállalati szektor 2009. évi kilátásai is jelentős kockázatokkal terheltek. A várható külső-belső keresletcsökkenés nyilvánvalóan rontja a jövedelmezőséget, amire a gazdaság szereplői beruházás-visszafogással, termeléscsökkentéssel, elbocsátásokkal reagálhatnak, vagy - amennyiben átmenetinek ítélik a recessziót - elszenvedhetik a profitarány ideiglenes csökkenését. Az Ecostat január végi üzleti bizalmi indexei tükrözik a vállalati véleményeket, amelyek szerint az első félévben még nem történik javulás a gazdálkodási folyamatokban. A rendelkezésre álló jövedelmük alakulása mellett az adott évi beruházási döntéseket döntő mértékben a hitelhez jutás feltételei és a konjunktúra-várakozások alakítják.
2009-ben az államháztartás GDP-arányos finanszírozási igénye összességében jelentősen csökken, pénzforgalmi szemléletben 3,1, eredményszemléletben 2,9 százalékos GDP-arányos deficittel számolnak a kutatók.
A makrogazdasági teljesítmény finanszírozási szerkezete kedvező irányba változhat, mivel a háztartások nettó megtakarításai várhatóan javulnak, az állam finanszírozási igénye csökken, azaz a GDP-arányos külső finanszírozási igény 2009-ben csökkenhet a folyó fizetési mérleg egyenlegének várható javulásával összhangban. A jelentős mértékű recesszió mellet a külső-belső egyensúlyi helyzet javulhat, ami erősítheti az ország hosszabb távú finanszírozási pozícióját.
A magyar gazdaság számára a legfontosabb az Ecostat szerint a makrogazdasági kereslet további szűkülésének megakadályozása, mert az további negatív növekedés-spirált indíthatna be, ami további reáláldozatot, akár egyensúlyvesztést is jelenthetne.
Az infláció az előrejelzés szerint 3,2 százalékra lassul az idén a tavalyi 6,1 százalékról. A fogyasztói áremelkedést mérsékli az alacsony gazdasági növekedés, továbbá a recesszió következtében történő leépítések is csökkentik a béroldali inflációs nyomást, de a vártnál is gyengébb forintárfolyam kismértékben begyűrűzhet az árakba. Az év második felében a tervezett áfa-emelések is növelhetik az inflációs rátát.
Jelentős kockázatnak nevezik a forint esetleges további gyengülését, ami a probléma regionális jellegéből adódóan csak nehezen kezelhető a hazai gazdaságpolitikai eszköztár segítségével. Az államháztartási hiány megfelelő szinten tartása kulcskérdés a nemzetközi megítélés, így a finanszírozhatóság szempontjából - fűzik hozzá.
Az adórendszer tervezett átalakítása az élőmunka terheit csökkentené a fogyasztási és vagyon típusú adók terhére, ami többlet-ráfordítás nélkül segítheti elő a recessziós tendencia megtörését - jegyzik meg. A hosszú távú egyensúly fenntartásának elengedhetetlen feltétele lesz az adóbázis szélesítése, az ehhez szükséges gazdaságpolitikai intézkedések kidolgozása és végrehajtása - figyelmeztetnek az Ecostat elemzői.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.
Itthon
hvg.hu
2009. január. 29. 15:55
Gyurcsány: pokolian nehéz lesz
Gazdaság
MTI
2009. január. 21. 16:05
Simor: a GDP-visszaesés 2,5 százaléknál is nagyobb lehet
Gazdaság
MTI
2008. december. 17. 12:25