Február 1-jén lép hatályba az a rendelkezés, amely megtiltja a bankszámla nyitására kötelezett adózóknak a 250 ezer forintot meghaladó ügyleti ellenérték készpénzben - bankjegy (érme) átadásával - történő megfizetését. Azokra, akik ezt nem tartják be, ügyletenként a 250 ezer forint összeghatárt túllépő kifizetés értékének 20 százalékával megegyező összegű mulasztási bírságot szab ki az adóhatóság.

A bankszámlanyitás nem új kötelezettség, február 1-jétől csupán ennek adókötelezettségként való nevesítése történt meg. Az áfa fizetésére kötelezett magánszemélyek és egyéni vállalkozók 200 ezer forintig, a nem magánszemély adózók 500 ezer forintig terjedő mulasztási bírsággal sújthatók, ha nem tesznek eleget pénzforgalmi bankszámlanyitási (és fenntartási) kötelezettségüknek.

A 250 ezer forintos készpénzes korlátozás kizárólag a vállalkozási tevékenységhez kapcsolódó, vagy azt szolgáló ügyletekre vonatkozik. A 250 ezer forintos ellenérték az általános forgalmi adóval együtt számítandó. Az egy ügylethez tartozó kifizetéseket össze kell számítani. Az ügyletek célzatos "feldarabolása" nem megengedett abból az egyetlen célból, hogy a kifizetések ne érjék el a 250 ezer forintos határt, s így az adózók a szabály alkalmazását megkerüljék.

Az ugyancsak február elsejétől hatályos standolási szabályok szerint a röviditalokról nyilvántartást kell vezetniük a vendéglátóipari vállalkozásoknak. Ez nem vonatkozik a sörre, a borra, a pezsgőre és a köztes alkoholtermékekre.

A készletforgalmi nyilvántartás körébe tartozó italokra vonatkozólag összesítetten - azaz nem "választékonként" - legalább egy tizedesjegy pontossággal, literben rögzíteni kell: az adott napi nyitókészletet; az adott napon beszerzett mennyiséget; adott napon értékesített mennyiséget és az adott napi zárókészletet.

A készlet számbavétele történhet úgynevezett standmércével, de, ha a vendéglátó a napi értékesítés és beszerzés pontos adatával rendelkezik, akkor a mennyiség meghatározása egyszerű számításos módszerrel is elvégezhető. Mivel a jogszabály megengedi a tényleges mennyiségtől a plusz-mínusz 5 százalékos eltérést, így ez a módszer nem növeli a büntethetőséget és a termék minősége sem romlik, mert nem szükséges a terméket mérőpohárba tölteni.

A szabályozás jelentős ellenkezést váltott ki, a vendéglátói érdekképviseletek szerint ugyanis ellehetetleníti a vállalkozásokat, a munkaidőből akár 1-1,5 órát is elvehet, és jelentős többletkiadást okoz a vállalkozóknak. Ezért tiltakozásul azt ajánlották tagjaiknak, hogy február elsejéig, a napi standolási kötelezettség hatályba lépéséig fokozatosan csökkentsék 50 százalékkal az égetettszesz-kínálatukat.

Bár az evások költséget nem számolnak el, a parlament által az egyes adó- és járuléktörvények módosításáról december 1-jén elfogadott törvény szerint február 1-jétől meg kell őrizniük a beszerzéseikhez kapcsolódó számlákat is. Aki számlatartási kötelezettségét megsérti, az áru, valamint az igénybe vett szolgáltatás értékének 20 százalékáig terjedő mulasztási bírsággal sújtható. Az intézkedés a gazdaság kifehérítését szolgálja.

Az adórevizorok az evázók ellenőrzésekor valószínűleg nem tudják majd pontosan megállapítani, hogy az adózónak hány számlát kellett volna megőriznie. Szakértők szerint azonban nem is az evázók ellenőrzésekor "bukik" majd ki a mulasztás, hanem a kapcsolódó vizsgálatoknál. Vagyis, ha valamely vizsgálat során kiderül, hogy valaki evázó számára értékesített valamilyen árut, vagy szolgáltatást, ellenőrizhetik, hogy az evás megtartotta-e a számlát.

A számlaadást ugyanakkor a szankciók szigorításával ösztönzi a törvény: a nyugta-, számlaadási kötelezettségét elmulasztó alkalmazott, képviselő, magánszemély közvetlen vezetője is - 500 ezer forintig terjedő - mulasztási bírsággal sújtható.

Az eva-körbe tartozókat érintő szigorítás az is, hogy február 1-jétől - az egyéni vállalkozók kivételével - nekik is meg kell fizetniük a vagyoni típusú cégautóadót (az adó mértéke 1.600 köbcentiméter hengerűrtartalomig havi 7000 forint, afelett havi 15 000 forint, amit negyedévente, a negyedévet követő hónap 20. napjáig kell bevallani és megfizetni).

Az új, vagyoni típusú cégautóadót a kizárólag üzleti célból üzemeltetett autók után is fizetni kell. Az adót nem csak a cégautók tulajdonosainak, hanem magánszemélyeknek is meg kell fizetniük, ha az autót üzleti célra használják, és tételes költségelszámolást akarnak alkalmazni. Ha azonban valaki belföldi kiküldetési rendelvénnyel utazik üzleti céllal, és csak a jogszabályban meghatározott költséget kíván elszámolni, nem kell adóznia.

A parlamenti képviselőkre vonatkozó szabály, hogy február 1-jétől 15 százalékos adót kell fizetniük költségtérítésük után, ugyanez vonatkozik a polgármesterekre és az önkormányzati képviselőkre is.