A kereskedők elmondása szerint bár kissé megpezsdült a forgalom, de a piac változatlanul meglehetősen illikvidnek tekinthető, ami felerősíti a kialakuló irányzatokat.

Nem segített a magyar fizetőeszköznek az orosz-ukrán gázvita, a gyenge ipari termelési adat és az MNB korábbi kommentje sem, miszerint a jegybank elfogadna egy gyengébb árfolyamot is. A csütörtöki kereskedést egy nagy hazai megbízó euró-vételi megbízásai is alakították, és az árfolyam változására a küszöbök átlépését követő automatikus veszteségminimalizáló megbízások is hatottak. A nap végére az esés megállt, már kisebb korrekcióra is sor került.

Elemzők szerint valószínűleg meg kell barátkozni azzal, hogy időről időre heves árfolyamváltozások következnek be. Megjegyezték, hogy még a - likviditása miatt - leginkább kiegyensúlyozottnak vélt euró/dollár árfolyam is képes látványos kilengésekre, akár minden különösebb kiváltó ok, makrogazdasági alap nélkül is. A forint árfolyamának alakulására is hathatott az euró/dollár csütörtöki mozgása: a reggeli órákban még 1,355 alatt alakuló jegyzések után délután már 1,375 felett születtek a kötések.

A budapesti piacon az amerikai deviza árfolyama 199,70/90 forint; a szerdai 196,40/70 forint után kora reggel még 197 forint alatt, napi csúcspontján már 201,50 felett üzleteltek.

Az MNB hivatalos deviza árfolyam jegyzése alapján egy svájci frank 180,57 (szerdán 176,75) forint, 100 japán jen pedig 216,36 (szerdán 209,15) forint volt délben. A nemzetközi kereskedésben csütörtök délután egy svájci frank 183,20 forintot, 100 japán jen pedig 219,70 forintot ért.

A bankközi forintpiacon az egynapos finanszírozási (o/n) kamat továbbra is a jegybanki alapkamat alatt, 9,50/75 százaléknál áll.

Az eladói oldal túlsúlya miatt - főként a hosszabb lejáratok esetében jelentősen - felfelé mozdultak a hozamok az állampapírok másodpiacán; csütörtök délután az irányadó állampapírok közül a 2010/D 9,85 százalékon, a 2011/C 9,85 százalékon, a 2013/D 9,62 százalékon, a 2019/A pedig 8,97 százalékon állt.