Futó Péter: "Nem holmi felbuzdulásról van szó" © Végel Dániel

hvg.hu.: A híradások szerint a reformszövetséget a munkaadói oldal kilenc szövetsége és a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara közösen hozta létre, de várnak mindenkit, aki segíteni tud abban, hogy olyan profi módon kialakított reformrendszer jöhessen létre, amelynek csak egyik eleme lenne az adóreform. Továbbá a szövetség pártsemleges akar lenni, de várják a pártok segítségét is. Igen nagyra mutató tervek. Talán túlságosan is, megannyi elbukott és veszekedésbe fúlt reformkísérlet után. Miben bíznak?

A MGYOSZ gazdaságpolitikai javaslatai

A szövetség az elképzeléseinek megfelelő javaslatcsomag kidolgozásával a KPMG Tanácsadó Kft. és az ICEG European Center Kft. által alkotott konzorciumot bízta meg. Az öt fő követelés a következő: 1. A makrogazdasági stabilitás, a konvergenciaprogram végrehajtása a versenyképességet megőrző, javító lépésekkel és eszközökkel következzen be. 2. Csökkentsék a közigazgatás terjedelmét az e-közigazgatás fejlesztésével és az önkormányzati rendszer racionalizálásával. 3. Fejleszteni és jobb minőségűvé kell tenni a közszolgáltatásokat: hiányzó (többek között nyelvi és informatikai) képességek javítása, hiányzó szakmák (szakmunkások) pótlása, egészségügyi kapacitások fejlesztése a gazdasági szereplők és felhasználók által jelzett igények alapján. 4. A foglalkoztatási ráta folyamatos, évente 1-1,5 százalékpontos növelését lehetővé tévő foglalkoztatáspolitikára van szükség. Ehhez szükséges a humán tőke minőségének emelése, elérhetőségének javítása, a mobilitás fokozása. 5. A fejlesztéspolitikában ösztönözni kell a beruházásokat és az innovációt: a közösségi forrásokból támogatott beruházásoknál a produktív szektort ösztönző döntési és monitoring rendszer kialakítására van szükség. További részletek itt olvashatók.

Futó Péter: Nem holmi felbuzdulásról van szó. A MGYOSZ megrendelésére a KPMG elkészített egy tanulmányt – „Mi kell ahhoz, hogy versenyképesebb legyen Magyarország?” címen –, amely sorra veszi azokat a pontokat, amelyeket meg kéne változtatni az ország fenntartható növekedési pályára állításához. A dolgozat az oktatástól az egészségügyön át az adózásig, a közigazgatási reformig és a bürokrácia csökkentéséig elemzi azokat a területeket, ahol szükség lenne a változtatásra. Ez remek kiinduló anyag. Ezzel párhuzamosan leültünk a Big 4 néven ismert négy nagy üzleti tanácsadó céggel és néhány más szakmai szervezettel, szövetséggel, s kidolgoztunk egy olyan anyagot, amelyben részleteztük, hogy miként képzeljük el az adóreformot. Ezen a területen lehet ugyanis gyorsan olyan változtatásokat megtenni, amelyek hatása szinte azonnal érzékelhető a reálszférában.

Ez az anyag már a nyáron kész volt, s augusztus elején átadtuk a parlamenti pártoknak és a kormánynak. Ezeknek a javaslatoknak (sajnos csak egy igen csekély) része – az élőmunkát terhelő járulékok csökkentésére vonatkozó kezdeményezésünk pár eleme – bekerült a kormány adóváltoztatási csomagjába. Azaz a munka nem volt hatástalan, de mi ennél sokkal többet szerettünk volna, egy ezermilliárdos adócsökkentési csomagot vezettünk volna be három év alatt. Ennek része lett volna az áfa struktúrájának átrendezése, méghozzá oly módon, hogy a mindennapi megélhetéshez kapcsolódó cikkek és szolgáltatások (élelmiszerek, távfűtés stb.) áfája csökkenjen, legyen erre egy harmadik áfakulcs, hiszen ezt az EU megengedi. Másutt viszont legyen áfa-emelkedés.

hvg.hu: Ezek szerint a reformszövetség az első próbálkozás csekély sikerének következménye, s most nagyobb összefogással, nagyobb erővel kívánják átnyomni az elképzeléseiket a politikai döntési fórumokon?

A MGYOSZ elnöke a gazdasági csúcson. Építőbb hangulat © MTI

F. P. : Ha nincs a gazdasági válság, akkor ezek az elképzelések, ha nem is olyan gyorsan, mint szerettük volna, de nagy valószínűséggel valóra válnának. Legalábbis a kormánnyal folytatott tárgyalásokon ebbe az irányba haladtunk. Konzultáltunk a parlamenti pártok gazdaságpolitikáért felelős vezetőivel is, s abszolút szimpátiával találkoztunk.

Szerencsétlen pillanatban ért bennünket a válság kitörése. Már nagy nehezen lefaragtuk a hiányt, már talán vissza lehetett volna kapaszkodni a növekedési pályára, már a hitelminősítőktől kapott osztályzataink is javulóban voltak, amikor ezt a folyamatot megakasztotta a krach.

Éppen ezért széles összefogásra volna szükség. A gazdasági csúcson már építőbb hangulat volt, mint a nemzeti csúcson. Az ijedség, úgy látszik, valamennyire felülírta a rövidtávú pártérdekeket. Így aztán annak ellenére, hogy a pártok tagadják, a javaslataikban sok a hasonlóság. Ez lehetővé tenné számukra a megegyezést, s szerintem az érdekeik is ebbe az irányába mutatnak. De ez nem zárja ki, hogy a politikai diskurzus visszacsúszik az irrealitásba, s a tűzoltás befejezése után a veszekedések ott folytatódnak, ahol abbamaradtak. Én mindenesetre optimista vagyok. A reményt az táplálja, hogy nagyon „leegyszerűsödtek” a feladatok: gondoskodni kell a pénzpiaci likviditás fenntartásáról, a gazdaságélénkítésről és a munkahelyek megőrzéséről. Egyébként nagyjából ugyanezek a problémák, illetve feladatok jelennek meg az uniós gyáriparos szövetség, a Business Europe elemzéseiben is. Azaz nem politikai oldalak, s nem is elsősorban földrajzi elhelyezkedés szerint mutatkoznak a problémák. Az a különbség, hogy a gazdagabb országok a nagyobb tartalékokból könnyebben kezelik a helyzetet.

hvg.hu: A költségvetés körüli politikai viták retorikájában ez a közös érdekrendszer egyáltalán nem jelent meg. Mintha nem az optimista forgatókönyv válna valóra, hanem a veszekedős, irracionalitást erősítő változat. Milyen kockázata van annak, ha ez a trend lesz végül az uralkodó?

Futó Péter

Futó Péter (62 éves) matematikusból lett nagyvállalkozó. Előbb a Fundy édesipari céggel ért el sikereket, majd ennek eladását követően a Futureal cégcsoporttal szerzett jelentős pozíciókat az ingatlanfejlesztési piacon. A társaság nevéhez fűződik többek között a Corvin Sétány több száz milliárdos beruházása a Józsefvárosban. A MGYOSZ elnökévé választását üzleti sikerei és szerteágazó társadalmi, gazdasági kapcsolatai mellett az a pályázati dolgozat alapozta meg, amelyben kifejtette, hogy a szervezetnek pártpolitikától függetlenül kell működnie, a megnyilvánulásaikban nem lehetnek rögtönzések, csak „professzionális anyagokat engednek ki”, s megerősíti a szervezeti demokráciát a MGYOSZ-ban, amely ötven szakmai szövetségbe tömörült hatezer vállalatot képvisel, s több mint 60 százalékban reprezentálja a magyar versenyszférát tőkében, forgalomban és a munkavállalók számát tekintve is. Futó Péter nyilvános megjelenéseiben egyre több erőt fordít a munkaadók és gyáriparosok képviseletére, amit az tesz lehetővé, hogy a bostoni Harvard egyetemen MBA képesítést szerzett fiával már megosztja a Futureal irányítását.

F. P.: Jelenleg hihetetlen veszélyben van a magyar gazdaság, mert százszámra vannak olyan vállalatok, amelyeknek nem újítják meg a lejárt hiteleit. A bankok közötti bizalomhiány miatt nincs pénz a piacon, ezért nem jutnak hitelhez a vállalatok sem. Ha nem sikerül ezen a helyzeten állami beavatkozással segíteni, akkor a dominóeffektus egész vállalatcsoportokat dönthet le a lábukról. A vállalkozások legtöbbjének 12 hónapos folyószámla-hitele van, s olyan cégeknek sem hosszabbítják meg a következő egy évre a szerződését, amelyek akár tíz-húsz éve ugyan annak a banknak az ügyfelei.

A tanulság, hogy a reformlépéseket a korábbiaknál sokkal gyorsabbra kell fogni. Ma ugyanis mire történne valami, addigra megváltozik a helyzet, a korábbi elképzeléseket talonba teszik, s nekifognak újak kidolgozásának. Végül alig történik változás. Jó példa erre a munkaerőpiac, ahol már régóta tudott, hogy a rossz munkaerő-struktúra versenyhátrányt okoz az országnak, de sem a képzéssel, sem a munkahelykínálat illetve a foglalkoztatási feltételek változtatásával nem sikerült alkalmazkodni a helyzethez, s felszívni az állástalan tömegeket. A válság talán kikényszeríti a gyorsabb változásokat. Hasonló a helyzet a bürokráciával is, ami amellett, hogy hatalmas súllyal nehezedik a gazdaságra, a korrupció melegágya is. Így a bürokrácia gyors visszaszorítása szintén létérdek, s az ország versenyképességének javítására az egyik legfontosabb eszköz.

Rá kéne döbbennie az országnak, hogy végre össze kellene fogni, és bizalommal kellene lenni egymás iránt. Enélkül ugyanis igen nehéz lesz versenyben maradnunk, akár csak a régióban is. Ha nem hozunk létre egységet, Európa perifériájára fogunk kerülni.

hvg.hu: Konkrétan milyen lépéseket szorgalmaznak? Miféle követeléseket juttattak már el a kormányhoz?

Futó Péter: "Remélem, hogy ezt mindenki felfogja és elfogadja" © Végel Dániel

F. P.: A likviditás fenntartása a legfontosabb dolog. A túlélő üzemmódba kapcsolt bankokat nem lehet hitelezésre kényszeríteni, de ha az állam jelentős garanciát tesz a hitelek mögé, akkor ez megkönnyíti a piaci helyzet normalizálódását. Általánosságban pedig anticiklikus gazdaságpolitikára van szükség, amibe beletartozik az EU-s pénzek átcsoportosítása, hiszen a gazdaság jelenleg ebből csak 17 százalékot kap, ami nagyon kevés. Hasonlóan fontos, hogy a körbetartozások miatt is igen nehéz helyzetbe került építőiparnak folyamatos állami megrendelést adjanak, s ezzel segítsenek megőrizni sok ezer munkahelyet.

A MGYOSZ elnöke a mérgező bürokráciáról

„Csak egy példát emelnék ki a saját tapasztalataim közül. A hivataloknak harminc napjuk van arra, hogy az engedélykérelmekre válaszoljanak. Ezt többnyire akkor teszik meg, amikor a határidő már éppen lejárna. De ezzel gyakorta nem oldódik meg az ügy, mert újabb papírokat kérnek, s ezzel a harminc nap számolása újra indul. Aztán még jöhetnek további fordulók. Az a tapasztalatom, hogy három-négyszer annyi ideig tart egy kérvény elbírálása, mint az elfogadható volna. A hivatalok, illetve akiknél pecsét van, ma többnyire úgy hiszik, hogy nem szolgálnak, hanem hatalmat gyakorolnak. Ezen a szemléleten sürgősen változtatni kellene. Egy nagy építkezésen például százas nagyságrendben van szükség engedélyekre. Sejthető, hogy ezek megszerzése micsoda problémát jelent. A Corvin Sétány engedélyeztetésén például negyven munkatársam dolgozott. Pedig az egyablakos ügyintézést, különösen a nagy projekteknél, egyszerűen meg lehetne oldani. Így legalább meg lehetne menekülni attól, hogy minden piti ügyet külön kelljen intézni.”

Ezt segítheti az a javaslat is, hogy a körbetartozások rendezésére hozzanak létre egy állami alapot, már csak azért is, mert maguk az állami cégek is késve fizetnek. Összességben szükség lenne egy 1800 milliárdos csomagra másfél év alatt, amivel folyamatosan munkát adnának az építőipari vállalatoknak közintézmények, utak, közművek építésében. Ezek a fejlesztések keresletet indukálnának az egész gazdaságban. Így megmaradhatnak a vállalatok, nem esik szét az egész rendszer. De az EU-s támogatási rendszert is mindenképpen egyszerűsíteni kell, hogy a pályázatokat gyorsan el lehessen bírálni, s a megnyert pénzeket gyorsan kifizessék, csakúgy, mint az előlegeket. Az unióból befolyó pénz a GDP-nek durván a 3 százaléka, amit az utolsó centig fel kéne használni. A megnyert pályázatok tekintetében a legjobban állunk az unióban, de a kifizetésekben messze nem. Fontosnak tartjuk, hogy a munkahelyek megtartására való kormányzati szándék és tervezett intézkedéscsomag ne vesszen el, hiszen az állásban lévők számának minimális csökkenése is komoly eredmény volna a jelenlegi helyzetben. Az OÉT-ben a munkaakadói oldal egységesen azt képviseli, hogy a munkabéreket szinten kell tartani. Ami persze azt jelenti, hogy infláció esetén csökken a reálbér, de ma nem lehetünk benne biztosak, hogy jövőre lesz egyáltalán infláció, sőt, vannak, akik elképzelhetőnek tartják a deflációt is.

hvg.hu: Az ellenzék politikusai és gazdasági szakértőinek egy része is igen határozottan a kamatvágás és az adócsökkentés mellett tette le a voksát. Ez első hallásra egy vállalkozás vezetője vagy tulajdonosa számára igen jól hangzik, s szintén első hallásra összevág az önök elképzeléseivel is. Egyetért ezekkel a javaslatokkal?

F. P.: A vállalkozásokat nyilvánvalóan rendkívül zavarja a magas kamat. Még a Business Europe állásfoglalásában is az szerepel, hogy a miénknél sokkal alacsonyabb EKB-alapkamatot csökkenteni kéne a versenyképesség javítása érdekében. Hát akkor mit szóljunk mi?! Persze az árfolyam-stabilitás megőrzése, a spekuláció megdrágítása miatt nyilvánvaló, hogy miért olyan magas a forint alapkamata. De szeretnék, hogy minél előbb elkezdődjön egy intenzív kamatvágási folyamat, hiszen az a határozott véleményük, hogy jelentősen csökkenteni kéne az alapkamatot. Még az sem baj, ha ezzel az inflációs nyomás kicsit erősödik. Továbbá minél előbb be kéne lépni az ERM II. árfolyamrendszerbe. Az ugyanis azt jelentené, hogy a forint árfolyamának védelméhez az EKB-tól is nagyobb támogatást kaphatnánk. A kamatvágás és az adók csökkentése azonban csak úgy fogadható el, ha ezt a célt, s az euró mielőbbi bevezetését nem zavarja.

hvg.hu: Az adóreform azonban a reformszövetség számára, mint az imént már rávilágított, kulcskérdés. Lesz elég lobbierejük ahhoz, hogy az összes érdekelt – a politikai pártok, a munkaadói és munkavállalói érdekképviseletek, civilszervezetek, a kormány stb. – között legalább néhány fontos részletben egyetértést teremtsenek?

F. P.: A reformszövetség szerepét abban tartjuk fontosnak, hogy ne akkor kezdődjön a közös munka, amikor már vége a válságnak, s már vállalati szinten kellene a növekedésre koncentrálni. A szükséges szabályozóváltozásokat, például a növekedést segítő adórendszert már most ki kell dolgozni. Legyen egység a gazdasági szféra, más szereplők és a kormány között abban, hogy miképpen megyünk tovább. Ezért a mindenki számára elfogadható legfontosabb struktúraváltozásokat már most ki kell dolgozni, amelyekkel tényleg be lehet lökni a gazdaságot.

A főbb pontokat a már említett KPMG-tanulmányra alapítjuk, de ebben egyet kell értenie az OÉT-ben szereplő kilenc gazdasági érdekképviseletnek és a Gazdasági Kamarának is. Sok szakmai csoportban folyik a munka, s a megfelelő gazdasági és pártszakemberekkel is egyeztetni kell. Senki sem mondta, hogy egyszerű lesz, de a válság kínálta lehetőséget meg kell ragadnunk. Remélem, hogy ezt mindenki felfogja és elfogadja.

Meixner Zoltán