Az MTI által megkérdezett elemzők a múlt héten úgy vélték: kamatcsökkentésre először 2009 első negyedévében kerülhet sor, akkor, ha a nemzetközi pénzügyi válság elül, és a kamatcsökkentés nem veszélyezteti a pénzügyi stabilitást Magyarországon.

A Monetáris Tanács ez év október 22-i, rendkívüli ülésén emelte 8,5 százalékról 11,5 százalékra a jegybanki alapkamatot. Indoklásuk szerint a 300 bázispontos emelésre a forint elleni spekulációs tranzakciók megdrágítása érdekében volt szükség.

A Monetáris Tanács indoklásában kifejti: a Nemzetközi Valutaalappal kötött megállapodás, valamint a tervezett költségvetési kiigazító lépések csökkentették az ország külső adósságának finanszírozási kockázatait, ami növelte a monetáris politika mozgásterét. A monetáris tanács ezért az alapkamat csökkentése mellett döntött. További csökkentéseknek akkor nyílik tere, ha a tőkeáramlás folytonosságát és a pénzügyi közvetítő rendszer stabilitását övező kockázatok mérséklődése folytatódik.

Az elmúlt hónapokban a nemzetközi pénzügyi rendszert megrázó válság alapvetően változtatta a meg a magyar gazdaság pályáját. A következő időszakban mind a gazdasági növekedés, mind az infláció számottevően alacsonyabb lehet a korábbi várakozásoknál. A gazdaság átmeneti visszaesése, majd enyhe élénkülése mellett az infláció a monetáris politika számára releváns horizonton jelentős mértékben a 3 százalékos cél alá kerülhet.

A globális kockázatvállalási hajlandóság mérséklődése és a likviditás szűkülése elkerülhetetlenné teszi a magyar gazdaság külső finanszírozási igényének további csökkentését, ami a hazai gazdasági szereplők kiadásai és jövedelmei közötti rés záródásán keresztül valósulhat meg. Különösen nehézzé teszi az alkalmazkodást, hogy a pénzügyi válság következtében az ország legfontosabb külkereskedelmi partnereinek növekedése is számottevően lelassult, így a külföldi és belföldi kereslet korrekciója párhuzamosan zajlik - jegyzik meg.

A nemzetközi és a hazai konjunkturális kilátások romlása az infláció pályájában is jelentős elmozdulást eredményez a korábbi várakozásokhoz képest. A belső kereslet gyengülése mellett a világgazdaságból érkező, az olaj-, nyersanyag- és élelmiszerárakhoz köthető inflációs nyomás érdemi csökkenése is gyorsabb dezinflációhoz vezet.

Egy hónappal ezelőtt – az általános kockázatvállalási hajlandóság visszaesése, a globális likviditás szűkülése és az ország külső adósságának finanszírozhatóságát illetően felmerült bizalmatlanság közepette – a forint árfolyamára a fundamentálisan indokolható mértéket jóval meghaladó leértékelődési nyomás nehezedett. A rendkívüli helyzetben a monetáris tanács október 22-én az alapkamat 300 bázispontos emelése mellett döntött, a pénzügyi közvetítőrendszer stabilitásának megőrzése, a tőkekiáramlás és a leértékelési várakozások további erősödésének megfékezése, valamint a forint elleni spekuláció megdrágítása érdekében - jegyzik meg.

Az ülés rövidített jegyzőkönyve 2008. december 12-én 14 órakor jelenik meg.