Módosították a lex Mol-t
Az Európai Bizottság által kifogásolt rendelkezések hatályon kívül helyezésével a parlament hétfőn - 364 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül - módosította a "lex Mol"-t; a változtatás elősegítheti a bizottság által Magyarország ellen tavaly novemberben indított kötelezettségszegési eljárás megszüntetését.
A közellátás biztonsága szempontjából kiemelkedő jelentőségű vállalkozásokat érintő, valamint az azzal összefüggő egyes törvények módosítását valamennyi parlamenti párt támogatta.
A módosítás hatályon kívül helyezi a törvény azon előírását, amely az ajánlattevő vállalkozás számára a befolyásszerzés feltételévé teszi a tranzakció előzetes közgyűlési jóváhagyását. Emellett elrendeli, hogy a magyar államnak 2009. május 31-ig vissza kell hívnia a Magyar Energia Hivatal által jelölt megfigyelő személyeket a stratégiai jelentőségű vállalatok vezető testületeiből.
A jogszabály eredeti célja a nyilvános vételi ajánlattétel szabályainak egyszerűsítése, valamint a felvásárlások folyamatának átláthatóbbá tétele volt.
A "lex Mol" segítségével az államnak lehetősége nyílt jogi eszközökkel szűkíteni azon társaságok mozgásterét, amelyek magyar energetikai és vízellátó céget akarnak felvásárolni. A kormány elsősorban a magyar olajtársaság, a Mol Nyrt. részvényeinek az OMV osztrák cég általi felvásárlásának kívánt gátat szabni.
Az Európai Bizottság álláspontja szerint összeegyeztethetetlenség vetődött fel a közösségi jognak a tőke szabad mozgását és a letelepedés szabadságát megfogalmazó rendelkezései, valamint a sajtóban "lex Mol"-ként emlegetett magyar jogszabály között.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.