EU-államháztartás: tavaly tovább javítottak az euróövezeti országok
Tavaly is nagyot javítottak államháztartási helyzetükön az euróövezeti országok: összesített államháztartási hiányuk az összesített GDP 0,6 százalékával volt egyenértékű a 2006-os 1,3 százalék után, közölték az EU statisztikai hivatalában szerdán végleges adatként. Ehhez, igaz, az is hozzájárult, hogy az euróövezeti GDP tavaly még 2,6 százalékkal nőtt, a 2006-os 2,8 százalékos többlet után, amely hatéves rekord ütem volt.
Az euróövezeti országok összesített államháztartási hiánya 2005-ben az összesített hazai össztermék 2,5 százalékával, 2004-ben a 2,9 százalékával, 2003-ban a 3,1 százalékával volt egyenértékű, akkor még meghaladva a 3,0 százalékos EU-beli deficitkorlátot. Az euróövezeti országok büntetés terhe mellett kötelesek betartani a deficithatárt, de büntető eljárást az EU eddig még a legnagyobb „határsértők” – korábban Franciaország és Németország – ellen sem vitt végig. Németország tavaly a GDP 0,2 százalékára szorította le hiányát a 2006-os 1,5 százalékról és a 2005-ös 3,3 százalékról, Franciaországé 2,7 százalékos volt a 2006-os 2,4 százalék után. Ott utoljára 2004-ben volt 3 százalék fölött – 3,6 százalékon – a hiány.
Az egész EU-ban a hiányosak listavezetője 2006-ban Magyarország volt, a GDP 9,3 százalékának megfelelő államháztartási hiánnyal, ez tavaly meredeken, 5,0 százalékra csökkent az EU statisztikája szerint, de ezzel is Magyarország maradt az első. A második helyre Görögország került – 3,5 százalékos tavalyi hiánnyal – a tavalyelőtti második helyezett Olaszország helyébe. A „hiányosok” sorában a harmadik Nagy-Britannia volt, 2,8 százalékos deficittel, majd Franciaország következett 2,7 százalékkal. A 2006-os harmadik helyezett Portugália az ötödik helyen végzett tavaly.
Tavaly 16 EU-ország javította államháztartása helyzetét, és tizenkét EU-tagországnak volt államháztartási többlete, a 2006-os tíz helyett. A legjobban Finnország teljesített, a GDP-hez viszonyítva 5,3 százalékos többlettel. A tizenkét többletes ország között három új EU-tag volt tavaly: Szlovénia plusz 0,5 százalékos, illetve Bulgária és Lettország 0,1-0,1 százalékos államháztartási többlettel.
Az EU-statisztika szerint Csehország államháztartási hiánya tavaly a GDP 1,0 százalékára csökkent a 2006-os 2,7 százalékról és a 2005-ös 3,6 százalékról, Lengyelországé 2,0 százalékra 3,8 százalékról, a jövőre euróövezeti taggá váló Szlovákiáé 1,9 százalékra 3,5 százalékról.
A közadósság aránya a GDP-hez képest kissé csökkent tavaly az euróövezet átlagában: 66,3 százalékra a 2006-os 68,5 százalékról. Az EU-szabály legföljebb 60 százalék. Az egész EU-ban ebben tavaly a legjobban ismét Észtország teljesített, 3,5 százalékos aránnyal, illetve sorrendben Luxemburg 7,0 százalékos, Lettország 9,5 százalékos és Románia 12,9 százalékos aránnyal. A 2006-os tíz helyett már csak nyolc EU-ország közadóssága haladta meg a 60 százalékot: ebben az első helyezett változatlanul Olaszország volt 104,1 százalékkal, majd Görögország következett 94,8 százalékkal és Belgium 83,9 százalékkal. A negyedik és az ötödik helyen helycsere volt: tavaly 65,8 százalékkal Magyarország lett a negyedik és Németország 65,1 százalékkal ötödik – 2006-ban fordított volt a sorrendjük.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.