Vezető amerikai lapok foglalkoztak keddi számukban az IMF segítségnyújtási készségével: a The New York Times és a The Wall Street Journal külön cikkben, a The Washington Post a valutaalapról szóló írás keretében. 
 
A The New York Times arról írt: hasonlóan néhány más felzárkózó gazdasághoz, Magyarországot is megviselte, hogy a befektetők menekülésbe kezdtek a biztonságosnak hitt területekre. Az újság kiemelte: Gyurcsány Ferenc miniszterelnök üdvözölte a Nemzetközi Valutaalap (IMF) készségét, de kijelentette, hogy Magyarország csak utolsó eszközként folyamodna a valutaalap segítségéért. 
 
A lap idézte a Citigroup budapesti elemzőjét, Gárgyán Esztert, aki szerint a Hetek (G7) válságkezelő intézkedései "esetleg segíthetnek stabilizálni a helyzetet". Hozzátette ugyanakkor, "ha a hitelpiacok nem javulnak, nagy nyomás fog nehezedni a forintra és a részvényekre". 
 
A The Wall Street Journal is azt emelte ki tudósításában: Gyurcsány Ferenc közölte, Magyarország igyekszik elkerülni az IMF-segítség igénybe vételét, és csak utolsó eszközként fordulna a valutaalaphoz. A gazdasági napilap szerint a segítségnyújtási ajánlat új életet lehelt a magyar pénz- és tőkepiacba, a forint javult, a vezető budapesti tőzsdeindex emelkedett. 
 
Mint a The Wall Street Journal írta, Magyarország, több más kelet-európai felzárkózó gazdasághoz hasonlóan, külföldi hitelekre támaszkodva finanszírozta az utóbbi években a növekedést. E stratégia nyomán jelentős hiány keletkezett a folyómérlegben, és ez érzékennyé tette az országot a gazdasági zavarokra a külföldi források elapadása esetén. 
 
Martin Blum, a UniCredit bank elemzője szerint az IMF a Magyarországnak tett ígérettel a térség döntéshozóinak és a piacoknak is azt üzente, "nagyon komolyan gondolja, hogy betömi a külföldi forráshiányt". A The Washington Post "Kis nemzetek, az IMF nagy próbája" című elemzésében rámutatott: a Nemzetközi Valutaalapnak fontos szerep juthat a krízis feltartóztatásában. 
 
A lap szerint az IMF pénzügyi mentőövet ígért Magyarországnak, amelynek bankrendszere "a végletekig feszültté vált", miután a nemzetközi hitelforrások kiapadtak. Az Egyesült Államokhoz hasonlóan Magyarország is lehetőségein felül él, többet importál, mint amennyit exportál, és 2007-ben az Európai Unió 27 tagállama közül a legnagyobb költségvetési hiányt halmozta fel, írta az újság. 
 
- Nem Magyarország lesz az egyetlen, amelynek segítségre lehet szüksége - jelentette ki Simon Johnson, a Petersen Nemzetközi Közgazdaságtudományi Intézet kutatója, az IMF volt vezető közgazdásza. Az újság szerint több más ország, közöttük Lettország, Románia és Bulgária is arra kényszerülhet, hogy az IMF-hez forduljon. Johnson figyelmeztetett: "ha a tőkeáramlás nem indul meg hamarosan ezekbe az országokba, akkor komolyabb problémákkal kell szembenézni".