A telekommunikációs csomag foglalkozik többek között a fogyasztók jogainak erősítésével, a 112-es vészhívó szám elérhetőségének kiterjesztésével, valamint az összehangolt uniós frekvenciakezeléssel is. Ez az elektronikus hírközlésre vonatkozó európai uniós keretszabályozás a lisszaboni stratégia részeként az Európai Bizottság által 2005-ben elindított i2010 kezdeményezés legfontosabb eszközeként tűzte ki célul a nyitott és versenyképes digitális gazdaság kialakítását és egy egységes európai információs tér megteremtését. Az EP előtt lévő reformjavaslatok szinte mindenkit –  a piacon működő szolgáltató vállalatokat, a nemzeti felügyeleti szerveket, a jogszabályalkotókat és a fogyasztókat egyaránt – érintenek.

Megerősített fogyasztóvédelem

Egy példa a közelmúltból

A jogszabálytervezet az olyan eseteket is sikerrel orvosolhatná, amivel szerkesztőségünk tagja szembesült egyik külföldi útja során a közelmúltban. A 3 gigabyte forgalomkorlátos 3G-előfizetését mindössze négy napig tudta használni, mielőtt letiltották volna: 300 megabájtnyi webforgalmára közel 40 ezer forintnyi roamingdíjat számláztak ki a havi előfizetési díjon kívül. A díjszabások megfelelő feltüntetésével az ehhez hasonló kellemetlen esetek teljességgel elkerülhetőek lennének.

Az EP képviselői szerint az utóbbi évek technológiai fejlődése tette szükségessé az egész szabályozási rendszer felülvizsgálatát, ezért az Európai Parlament elé kerülő csomag három fő területre koncentrál: az IKT-ágazat  (vagyis az informatikai és kommunikációs technológiai szektor) szabályozására, a piaci szabályozásra és hatósági felügyelet megerősítésére.

A javaslatcsomag egyik kulcskérdése a fogyasztóvédelem, vagyis a fogyasztói érdekek erősítése – mondta a hvg.hu-nak Márton György, az Nemzeti Hírközlési Hatóság (NHH) szóvivője.

A Malcom Harbour (néppárti brit képviselő) nevéhez fűződő jogszabálytervezet a szolgáltatókat például – a szerződéskötés előtt – arra kötelezné, hogy egyértelmű tájékoztatást adjanak a díjakról és az esetleges hozzáférés-korlátozásokról. Továbbá előírná, hogy a fogyasztó figyelmét hívják fel az internet használata során előfordulható veszélyekre, így például a személyes adatokkal való esetleges visszaélések lehetőségére is. A számítógépről való adatgyűjtést (a „sütik”, cookie-k elfogadásának engedélyezését) is a fogyasztó egyértelmű hozzájárulásának kellene megelőznie.
 
A javaslat szerint a szolgáltatóknak átlátható, összehasonlítható módon kellene közölniük aktuális áraikat, díjaikat, az általános szerződési feltételeket és azt is, hogy milyen feltételekkel lehet felmondani a szerződést. A szabályozás egyik célja, hogy a fogyasztók egyértelműen meg tudják ítélni, melyik szolgáltató nyújt számukra kedvezőbb feltételeket.

A javaslatcsomaggal a képviselők szeretnék elérni, hogy a 2002 óta működő 112-es vészhívó szám minden elektronikus kommunikációs eszközzel elérhető legyen, úgy, hogy az is beazonosítható legyen, honnan kértek segítséget.

Frekvenciaoptimalizálás a szolgáltatások javítására

Az EU versenyképességének javítása szempontjából a képviselők elengedhetetlennek vélik az uniós frekvenciakezelés optimalizálását. Becslések szerint ugyanis az EU-ban a rádióspektrum használatától függő elektronikus hírközlési szolgáltatások összértéke meghaladja a 250 milliárd eurót, ami Európa éves GDP-jének mintegy 2,2 százalékát jelenti.

Catherine Trautmann (szocialista, francia) jelentése szerint ezért a 2012-ig történő digitális átállás során felszabaduló rádiófrekvenciák kiosztását úgy kell megoldani, hogy megfelelően tudják ellátni a vezeték nélküli szolgáltatások, a rádió, a mobiltévé, a szélessávú internet és például az e-kormányzás, e-egészségügy igényeit, úgy, hogy ezek közben ne zavarják egymást.

Az így felszabaduló spektrum – a korábban használt frekvenciasáv mintegy háromnegyede – az uniós jelentés szerint a szolgáltatók számára különösen vonzó lehet, hiszen a 200 MHz és az 1 GHz közötti frekvenciasávot foglalja magába, ami nagyon jó jelterjedési tulajdonságainak köszönhetően különösen alkalmas alacsony költségek mellett az épületeken belüli kommunikáció biztosítására és a nehezen elérhető vidéki települések szolgáltatásainak javítására.

A képviselők 100 MHz nagyságrendű tartományt szánnának a mobil szélessávnak és egyéb, például közbiztonsági, közlekedésbiztonsági szolgáltatásoknak. Ehhez azonban a tagállamok és az Európai Bizottság közötti harmonizációra, közös stratégiai tervezésre van szükség, amihez a módosítandó keretirányelv arra kéri a bizottságot, indítson el egy „rádióspektrum cselekvési programot”.

Az irányelvtervezet szerint a tagállamoknak biztosítaniuk kellene a technológiai semlegességet is, vagyis, hogy bármely technológia, illetve szolgáltatás használhassa az elektronikus hírközlési szolgáltatások számára elérhető bármely frekvenciát, összhangban a nemzet frekvenciakiosztási tervekkel, és a Nemzetközi Hírközlési Unió szabályozásával.

Az átállásban nem állunk rosszul

Az NHH szerint a felszabaduló frekvenciák hatékony felhasználására nálunk is van esély. A digitális átállásra való felkészülésben, amely csak az analóg földfelszíni tévéadások leállítása miatt körülbelül egymillió háztartást fog érinteni, jól állunk – jobban, mint a környező országok többsége – mondta el a hvg.hu kérdésére Márton György. A későbbiekben felszabaduló frekvenciák felhasználására pedig, úgy tűnik, bőven lesz szolgáltatói érdeklődés.

Ami a szélessávú lefedettség javítását illeti, ebben sem állunk rosszul. Az NHH szóvivője szerint az ország körülbelül 94 százaléka lefedettnek számít. A szolgáltatások további fejlesztésére pedig egyebek mellett az is biztosíték, hogy két mobilszolgáltató is vállalta 2007-ben, a koncessziós szerződésének meghosszabbításakor, hogy két évig, évi 10-10 milliárd (összesen 20-20 milliárd) forintos szélessávú infrastruktúra-fejlesztést hajt végre a hátrányos helyzetű régiókban. Mindezt annak fejében természetesen, hogy ennyivel kevesebb díjat fizessen a koncesszió meghosszabbításáért az államnak.

Újabb szabályozó testület az egységes piaci szabályozásokért

Az ipari szakbizottság Pilar del Castillo Vera (néppárti, spanyol) jelentésében egy szabályozó testület létrehozását is javasolta. Ez a 27 nemzeti szabályozó hatóságból álló szervezet, az Európai Hírközlési Szabályozók Testület (BERT) lenne, amely a már meglévő ERG-re (European Regulatory Group) épülne. A nemzeti hatóságoknak szabályozási döntések meghozatala előtt ezzel a testülettel és a Bizottsággal kellene konzultálniuk.

Az NHH szerint ez a felépítés szerencsés lenne, amennyiben megszavazzák a képviselők, hiszen központi szabályozással a nemzeti szabályozások sajátosságait nem igazán lehetett volna egységesíteni. Így viszont a helyi piacok sajátosságaihoz alkalmazkodva alakíthatják ki az adott ország hatóságai a konkrét szabályozásokat. A BERT a nemzeti szabályozó hatóságokat tömörítő ERG (European Regulatory Group) szaktudására támaszkodva és a helyi hatóságok tényleges részvétele mellett egyszerűsítené azok együttműködését is. Ahhoz viszont, hogy európai szinten harmonizáltan működhessen majd a piac, szükség van egy ilyen EU-s véleményező testületre. Az EP szándékai szerint a BERT-et egyharmad részben a Bizottság, kétharmad részben pedig a nemzeti hatóságok finanszíroznák.

A Nemzeti Hírközlési Hatóság szerint a készülő szabályozási csomag mindenképpen jótékony hatással lesz távközlési piaci versenyre. Már az előző, a 2002-ben született keretszabályozás piacliberalizáló hatása is érezhető pozitív változásokat eredményezett itthon. A mostani változtatások végeredményben ennek a további finomhangolását jelentik és a következő évtizedre határoznák meg a telekommunikációs szektor fejlődési irányát az unión belül.

A mobilszolgáltatók közül a Pannon az NHH véleményéhez nagyon hasonlót oszt: a vállalat szerint az EU-s telekommunikációs jogszabálycsomag nem jelent radikális változást a magyar piac számára, annál inkább fejlődést. "A vezetékes szolgáltatásokra vonatkozó funkcionális szétválasztás hasznos lehet Magyarország számára" – mondta el a hvg.hu érdeklődésére Majorosi Emese, a Pannon sajtó- és információs igazgatója.

A Magyar Telekom mint a legnagyobb távközlési szolgáltató vállalat viszont nem kívánt nyilatkozni a tervezett EU-szintű szabályozások lehetséges magyarországi piaci és egyéb hatásaival kapcsolatosan.