A háztartások hitelei 6321, betétei 6378 milliárd forint volt
Júliusban a monetáris bázis 134,7 milliárd forinttal 2.940,9 milliárd forintra csökkent, a monetáris bázis rövid bázisú évesített növekedési indexe 88,9 százalék, az előző havinál 9,2 százalékponttal alacsonyabb volt – közölte a Magyar Nemzeti Bank.
A közlemény szerint az M1 pénzmennyiség rövid bázisú évesített növekedési indexe 16,3 százalékponttal 111,1 százalékra, az M2 pénzmennyiségé 8,5 százalékponttal 112,0 százalékra, az M3 pénzmennyiség indexe pedig 5,8 százalékponttal 114,4 százalékra növekedett a júniusi adatokhoz viszonyítva. Az M3 pénzmennyiség eredeti, szezonálisan nem igazított állománya 510,4 milliárd forinttal 14.693,2 milliárd forintra növekedett.
Az M1, a monetáris pénzügyi intézményeken kívüli készpénz, továbbá a látra szóló és folyószámlabetétek M3-hoz viszonyított részaránya változatlanul 42,6 százalék, állománya 6259,3 milliárd forint. Ezen belül a látra szóló és folyószámla betétek állománya 4256,9 milliárd forint. Az M2-M1, a legfeljebb két éves lejáratú lekötött betétek részaránya 48,9 százalék, az állomány 232,5 milliárd forinttal 9.171,3 milliárd forintra nőtt. Az M3-M2, a repó, a pénzpiaci alapok befektetési jegyei és a két éven belüli hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok részaránya 8,5 százalék, az állomány 64,5 milliárd forinttal 1242,6 milliárd forintra növekedett.
A monetáris pénzügyi intézmények belföldi követeléseinek állománya 13,4 milliárd forinttal 20.105,3 milliárd forintra növekedett. A monetáris pénzügyi intézmények által a nem pénzügyi vállalatoknak nyújtott hitelek állománya az előző hó végi állományhoz képest 93,3 milliárd forinttal, 7.451,4 milliárd forintra nőtt.
Az MNB közleménye szerint az összes hitelen belüli súlyarányok kis mértékben változtak, az éven belüli hitelek részaránya 37,7 százalék, a hosszú, de legfeljebb 5 éves lejáratú hitelek részaránya 25,9 százalék, míg az 5 évnél hosszabb lejáratú hitelek részaránya 36,4 százalék lett.
A devizahitelek részaránya az éven belüli hiteleknél 26,9 százalékról 26,6 százalékra, a hosszú, de legfeljebb 5 éves lejáratú hiteleknél 51,8 százalékról 51,2 százalékra, az 5 évnél hosszabb lejáratú hiteleknél pedig 67,2 százalékról 66,7 százalékra csökkent. A teljes devizahitel-állomány 0,2 milliárd forinttal maradt az előző hó végi állomány alatt, 3.546,4 milliárd forint lett. A változáson belül 103,2 milliárd forint csökkenést az árfolyamváltozás okozott, 102,9 milliárd forint növekmény pedig tranzakcióból származott.
A nem pénzügyi vállalatok betétállománya az előző havihoz képest 443,9 milliárd forinttal 4.358,4 milliárd forintra nőtt. A betétek állományán belül 65,3 százalék volt a látra szóló és folyószámlabetét-állomány aránya, a lekötött betéteké 34,0 százalékot, a repóké pedig 0,7 százalékot tett ki. A látra szóló és folyószámlabetét-állomány 290,0 milliárd forinttal 2.220,7 milliárd forintra emelkedett. A növekmény a forintbetétek 14,5 milliárd forintos csökkenése, illetve a devizabetétek 304,4 milliárd forintos növekedésének eredőjeként jött létre.
Az MNB adatai szerint az egyéb pénzügyi vállalatoknak nyújtott hitelek állománya 45,6 milliárd forinttal 1.791,4 milliárd forintra csökkent. Az összes hitelen belül a legmagasabb részarányt továbbra is a hosszú, de legfeljebb 5 éves lejáratú hitelek képviselik 42,5 százalékkal. Az éven belüli hitelek részaránya 30,4 százalék, az 5 éven túliak súlyaránya pedig 27,1 százalék.
Az egyéb pénzügyi vállalatok betétállománya 25,1 milliárd forinttal 951,3 milliárd forintra emelkedett. Az összes betéten belül a látra szóló és folyószámlabetétek állománya 2,5 milliárd forinttal 184,5 milliárd forintra csökkent, míg a lekötött betéteké 20,2 milliárd forinttal 747,9 milliárd forintra növekedett. A repók állománya 7,4 milliárd forinttal 18,9 milliárd forintra nőtt. A MNB adatai szerint a monetáris pénzügyi intézmények által az államháztartásnak nyújtott hitelek állománya 13,6 milliárd forinttal 384,0 milliárd forintra nőtt júliusban.
Az államháztartás által elhelyezett betétek állománya 107,0 milliárd forinttal 976,3 milliárd forintra csökkent, ami a központi kormányzati betétek 114,9 milliárd forintos csökkenésének, illetve a helyi önkormányzati betétek 8,0 milliárd forintos növekedésének az eredőjeként jött létre.
A háztartásoknak nyújtott hitelek állománya az előző hónaphoz viszonyítva 36,1 milliárd forinttal 6320,8 milliárd forintra csökkent. Az összes változáson belül a forintban nyújtott hitelek állománya 2,7 milliárd forinttal növekedett, a devizahiteleké viszont 38,8 milliárd forinttal 3703,7 milliárd forintra csökkent. A devizahitelek összes változásából 156,2 milliárd forint csökkenés árfolyamváltozásból, 117,5 milliárd forint növekmény pedig tranzakcióból származott. Az összes hitelállományon belül a devizahitelek részaránya 58,6 százalék, a forinthiteleké 41,4 százalék volt júliusban.
A háztartások által a monetáris pénzügyi intézményeknél elhelyezett betétek állománya 28,5 milliárd forinttal 6377,9 milliárd forintra emelkedett júliusban az MNB adati szerint. A forint betétek 14,9 milliárd forinttal csökkentek, a devizabetétek pedig 43,7 milliárd forinttal növekedtek az előző hónaphoz képest. A devizabetétek együttes állományváltozását 23,4 milliárd forint csökkenéssel az árfolyamváltozás, 67,1 milliárd forint növekedéssel pedig a tranzakció hatása okozta.
A jegybank külfölddel szembeni követelés-állománya 116,9 milliárd forinttal 4173,1 milliárd forintra csökkent, külföldi kötelezettség-állománya pedig 56,1 milliárd forinttal 417,8 milliárd forintra növekedett. A nettó követelés-állomány 173,0 milliárd forinttal 3755,3 milliárd forintra csökkent.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.