Negyed ötkor 236,50/60 forint volt az euró árfolyama, ami nem csupán a reggeli 239 forint feletti szinthez vagy a csütörtök délutáni 238,10/30 forinthoz képest komoly erősödés, de visszatérést jelent a szerdai 236,25/35 forintos érték közelébe.

A grafikonok tanúsága szerint a pénteki kereskedést az első órákban látványos forintgyengülés jellemezte - ennek okaként az orosz olajfegyver esetleges bevetéséről megjelent híreket jelölték meg a kereskedők. Ám a régió egészét érintő irányzat kifulladt, és a vártnál kedvezőbb lengyel GDP-adat nyilvánosságra kerülése nem csupán a zlotyt segítette "ki a gödörből", hanem a forintnak is erős támogatást jelentett.

Erősödött a forint a dollárhoz képest is: az amerikai deviza árfolyama 160,70/80 forint a reggeli 162,00/10 és a csütörtöki 161,10/30 után.

Az MNB hivatalos devizajegyzése alapján egy svájci frank 147,51 (csütörtökön 147,27) forint, 100 japán jen pedig 148,84 (csütörtökön 147,63) forint.

A bankközi forintpiacon a tartalékolási periódus végére kialakult hozamszint nem változott: a likviditási helyzetet jól tükröző O/N kamat 7,50 százalék körül alakult. Az inkább a kamatváltoztatási várakozásokkal összefüggő középtávú (hat hónapos, egy éves) kamatok 8,55-8,65 százalékon alakultak.

Elsősorban a forint árfolyamának gyors alakulása miatt mintegy tíz bázispontos csökkenés volt az állampapírok másodpiacán, de a kereskedők szerint szerepe volt mindebben a hét végi, hó végi pozíció zárásoknak is. Megfogalmazásuk szerint "jobban mutatnak" a grafikonok, ha némiképpen lejjebb kerülnek a hozamok - ennek érdekében több piaci szereplő is megmozdult, a meglehetősen alacsony forgalom mellett pedig nem volt nehéz dolguk. A hónap utolsó kereskedésének végére kialakult jellemző hozamszintek: 2001/C - 8,72 százalék, 2012/C - 8,40 százalék, 2019/A - 7,78 százalék.