A kormány éves szinten 4,3 százalékos reálbércsökkenést vár
Bár az év első 9 hónapjában 5,6 százalékkal csökkent a reálkereset, az év egészében a prognosztizáltnak megfelelő, 4,3 százalékos mérséklődés várható. 2000-hez képest így is 30 százalékkal többet érnek a bérek - hangsúlyozta a kormányszóvivő.
A konvergenciaprogram és a költségvetés 2007-re a reálkeresetek 4-5 százalék körüli csökkenésével számolt - emlékeztetett a szóvivő, aki a jövedelmi folyamatokat értékelve kiemelte: "az elmúlt évek szárnyalása után idén valamelyest visszaesett a reálérték a nyugdíjak és a bérek esetében, de valójában ez azt jelenti, a nyugdíjak ma 40 százalékkal, a bérek pedig csaknem 30 százalékkal érnek többet a boltokban, mint 2000-ben. Azaz az áremelkedésekkel együtt is nagyobb volt a növekedés ez idő alatt, mint amennyivel a teljesítmény nőtt a gazdaságban".
Az év hátralévő részében várható fejleményeket vázolva Daróczi Dávid hangsúlyozta: elsősorban a közszférában a 13. havi fizetés felének havi részletekben, előlegként történő kifizetése miatt gyorsulni fog a bruttó keresetek növekedése, éves szinten ez az összes foglalkoztatottra vetítve mintegy 1,5 százalékot jelent. A nettó keresetek növekedése az év egészében várhatóan 2,9 százalék lesz. Ugyanakkor mérséklődik az áremelkedés üteme, éves átlagban 7,5 százalékos inflációt vár a kormány.
A reálkeresetek csökkenése - a júniusi megemelt fizetések mellett is - elsősorban a közszférában következik be, a versenyszférában mérsékeltebb, 3-4 százalék lesz. A reálkeresetek idei várhatóan 4,3 százalékos mérséklődését követően a PM jövőre már a reálbérek - igaz még szerény mértékű - 0,6 százalékos növekedésével számol - tette hozzá. A szóvivő kiemelte, hogy az egyensúlyi intézkedések átmeneti, szükségszerű következményei mellett a gazdaság több területén is jelentkeznek már kedvező folyamatokat jelző adatok.
Ezek közé sorolta a foglalkoztatás kifehérítésére tett kormányzati intézkedések hatására utaló jelenségeket: a minimálbér kétszerese utáni járulékfizetés előírása - ami alól a ténylegesen kevesebbet fizetők bejelentéssel felmentést kapnak - és az ellenőrzés szigorodása vélhetően nem csupán a bejelentett foglalkoztatást növelte, hanem a mikro- és a kisvállalkozásoknál látványos béremelkedést is eredményezett. Ez utóbbi oka, hogy a korábban zsebbe adott pénz egy részét most már legális bérként fizetik ki - mondta.
A szóvivő által idézett adatok szerint a bérek 2007 második negyedévében a versenyszférában 11,6 százalékkal haladták meg az előző évi szintet, ezen belül az 5-9 főt foglalkoztatóknál 21,7, a 10-19-főt foglalkoztatóknál 21,6, a 20-49 főt foglalkoztatóknál 14,6, és az 50 főnél többet foglalkoztatóknál 8,9 százalék volt a keresetemelkedés mértéke. Azt, hogy a kisvállalkozásoknál a fehéredés okozott kiugróan gyors béremelkedést, jelzi, hogy szeptemberre - amikor már az előző évi megemelt bérek képezik a viszonyítás alapját - az ütemkülönbség lényegesen mérséklődött, az 5-9 fős vállalkozásoknál 11,3, a versenyszféra egészében 9,3 százalékra - mondta a szóvivő.
Az év első 9 hónapjában a nemzetgazdaság egészében 0,8 százalékkal csökkent az alkalmazásban állók száma, de úgy, hogy a közszférában foglalkoztatottak létszámának 4,8 százalékos csökkenése mellett a versenyszférában 0,3 százalékkal bővült a foglalkoztatás. A költségvetési intézményeknél a legnagyobb arányú
létszámcsökkentésre a közigazgatásban került sor, itt a foglalkoztatottak száma - a módszertani hatásoktól eltekintve - 8-10 százalékkal csökkent.
Az, hogy a közszféra látványos létszámcsökkentése ellenére sem következett be az alkalmazottak számának jelentős csökkenése, azt jelzi, hogy a vállalkozások átmenetinek tekintik a fogyasztás és a növekedés lassulását, és a csökkenő belső keresletre nem reagálnak létszámcsökkentéssel. A munkaerőfelmérés már korábban publikált adatai szerint 2007. III. negyedévében 3,947 millió fő volt a foglalkoztatottak száma, lényegében ugyanannyi, mint az előző év azonos időszakában - idézte a számokat Daróczi Dávid.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.