Üzbég-orosz oligarcha ölelné keblére az Arsenal FC-t
A londoni Arsenal FC alatt mostanság igazán gyorsan gurul az ágyútalp. A Premier League-et, az angol első osztályú futballbajnokságot veretlenül vezetik, s a minap az is kiderült, hogy 200 millió fontot (72 milliárd forintot) meghaladó éves bevétellel az „Ágyúsok” váltak a leggazdagabb sportklubbá Angliában, s a világelső Real Madridtól is alig maradtak el. Nem csoda, hogy új befektetők kopogtatnak, közülük a leghangosabban a sportrajongásáról ismert üzbég-orosz milliárdos, Aliser Uszmanov veri az ajtót.
Aliser Uszmanov. Ami ma nem megy, holnap megtörténhet © AP |
Csakhogy az Arsenal átvételétől a RAWHL még messze van. Az 54 éves, üzbég származású orosz nagyvállalkozó nemesfém-, vasérc- és gázkitermelési, kohászati, illetve médiaüzletekben érdekelt, s innen szerezte 5,5 milliárd dolláros vagyonát, amivel a Forbes magazin idei listáján a 142-ik leggazdagabb ember a világon és a 18-ik odahaza Oroszországban. (Összehasonlításképpen: a legismertebb és leggazdagabb orosz sportbefektető, a Chelsea FC tulajdonosa, a 41 éves Roman Abramovics a 16-ik ezen a listán 18,7 milliárdos vagyonával.)
Az Arsenal ügyvezető igazgatója, Keith Edelman szerint Uszmanov és Londonban élő, iráni származású üzlettársa, Farhad Moshiri egyelőre csak annyit mondott, hogy igen jól jövedelmező befektetést látnak a klubban, s ezért hajlandóak jelentős összegeket is befektetni. Ennek érdekében pedig tárgyalni fognak. Az igazgató arra kérte a részvényeseket és a drukkereket, hogy lazítsanak, mert Uszmanov nem akarja átvenni az Arsenalt. Ennek ellentmond, hogy a pénzember (aki korábban valóban csak befektetésekről beszélt a nyilvánosság előtt) a minap már kijelentette a sajtóban, hogy meg kívánja vásárolni az Arsenalt. A BBC-nek nyilatkozva arról beszélt, hogy „pillanatnyilag ehhez még nincs meg a kapacitásunk, de az üzlet és az élet változik. Van, amit ma nem vagy képes megtenni, de holnap már igen.”
Az Arsenal FC csodás üzleti eredményei | |
„Ha megnézik a Chelsea-t és az Arsenalt, akkor mi a bevételeink és profitunk szabta keretek között igazgatjuk a klubot, a megtermelt pénzből gazdálkodunk: nincsenek külső embereink, akik minden évben újabb és újabb pénzt tesznek be, de nélkülük is nagyon profitábilisan működünk. Ha valaki invesztál egy klubba, akkor látni akarja a befektetésének megtérülését is. Ehhez pedig profitot hozó működés kell. Ebben az összevetésben az Arsenal nyereséges, a Chelsea pedig nem” – fejtette ki Keith Edelman.
Az Arsenal tovább tárgyal Uszmanovval, hogy miben járulhatna hozzá a klub fejlődéséhez, de áprilisig egész biztosan egyetlen részvényt sem adnak el (ami azt jelenti, hogy tavaszig az igazgatósági tagok együttes részvényhányada meghaladja az 50 százalékot, s a szavuk ezért minden ügyletben döntő). Sőt, Edelman szerint az igazgatótanács mélyen elkötelezett, így hosszú távon sem gondolják, hogy bárki is átvehetné tőlük az irányítást.
Uszmanov a pénzügyi megfontolások mellett érzelmi húrokat is pengetett, amikor pár napja a nemzetközi sajtó elé kiállva megmagyarázta, miért akarja megszerezni az Arsenalt. „Egyszerűen beleszerettem az Arsenalba, amióta Arsene Wenger a vezetőedző. A fő ok, hogy a klub részvényeinek megvásárlása mellett döntöttem, az Wenger maga, aki szerintem a legjobb edző a világon. Szeretnék részese lenni annak a csapatnak, ahol Wengernek lehetősége van úgy alkotni, mint egy művésznek.” Ezzel magyarázta, hogy bár korábban folytatott tapogatódzó megbeszéléseket egy másik londoni klubnál, a Tottenham Hotspurnél, Farhad Moshiri pedig a Liverpool FC-nél érdeklődött a tulajdonszerzés lehetőségeiről, végül mégis az Ágyúsoknál maradtak.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.