Az egységes értékalapú ingatlanadó igazságosabb és kevesebb ellentmondással jár - mondta Veres János. Jelenleg az önkormányzatok négy helyi adót vetnek ki: kommunális-, építmény-, telek- és ingatlanforgalmi adót, a luxusadót pedig központi adóként kell fizetni. A pénzügyminiszter szerint az ingatlanadóhoz szükséges előkészületek és értékmeghatározások 2008-ban megtörténnek, és a szükséges információ az önkormányzatok részére időben rendelkezésre fog állni. Így az ingatlanadót 2009-től lehet bevezetni, kiváltva ezzel az előbbiekben felsorolt adókat, amelyek összesen 65 milliárd forintos bevételt jelentenek - magyarázta a pénzügyminiszter.

Az ingatlanok értékének meghatározására vonatkozó kérdésre válaszolva a pénzügyminiszter elmondta, hogy ha valamennyi ingatlant egyenként szakértővel értékeltetnének fel, az indokolatlanul magas költséget jelentene és nem állna arányban az ingatlanok után beszedhető összeggel. Az ingatlan árának és az eladási ár között felmerülő esetleges értékkülönbségre utaló felvetésre Veres János megjegyezte: egyes európai országokban a tulajdonosok maguk határozzák meg ingatlanuk értékét, amelyen azután az államnak elővásárlási joga van.

Az adó mértékének kérdésére Veres János azt mondta, hogy jelenleg erre nincs javaslatuk, de a 65 milliárdos jelenlegi helyi adóból származó bevétellel terveznek. Ugyanakkor megjegyezte, hogy az európai gyakorlat az ingatlan értékének 0-2 százalék közötti mértékét alkalmazza. A pénzügyminiszter szerint azonban felmerült egy olyan megoldás is, hogy az ingatlanadó ne helyi, hanem központi adóként kerüljön bevezetésre. Ez a javaslat olyan ellentmondásokra jelenthetne megoldást, mint például az önkormányzatok olyan jellegű döntése, hogy csak a nem helyi lakosok fizessenek ingatlanadót.

A műsorban szóba került a népszavazás is, amely hozhat olyan eredményt, hogy a bevezetett vizitdíjat, kórházi napidíjat, illetve tandíjat a népszavazás döntése alapján nem kell fizetni. Veres János hangsúlyozta, hogyha ezek a bevételek kiesnek a költségvetésből, akkor kétféle lehetőség kínálkozik, vagy az oktatásban és az egészségügyben a kiadásokat kell csökkenteni, ami a szolgáltatások színvonalára hat, vagy adókat kell emelni annak érdekében, hogy a konvergencia-programban a Magyarország által vállalt GDP-arányosan 3 százalékos államháztartási hiányt tartani tudjuk.