2007. július. 02. 10:41 MTI Utolsó frissítés: 2007. július. 02. 10:42 Gazdaság

Moszkva emelte a nyersolaj exportvámját

Az orosz kormány 223,9 dollárra emeli a nyersolaj exportvámját augusztus 1-jétől, ami több mint 10 százalékos növekedést jelent a jelenlegi 200,6 dollárhoz képest - közölte a pénzügyminisztérium hétfőn.

Az orosz kormány kéthavonta egyszer állapítja meg a nyersolajra kivetett exportvám nagyságát, mégpedig az orosz alaptípus, az Urals árához viszonyítva. Az európai piacokon május 1. és június 30. között hordónként 66,04396 dollár volt az orosz nyersolaj átlagára, így a kiviteli vámot 223,95359 dollárban állapították meg az augusztustól kezdődő időszakra.

A benzin és a dízelolaj exportvámja tonnánként 163,2 dollárra emelkedik a jelenlegi 147,5 dollárról, míg a fűtőolajé 87,9 dollárra a jelenlegi 79,4 dollárról.

Az orosz pénzügyminisztérium arra számít, hogy idén az orosz kőolaj átlagára hordónként 61 dollár lesz (a költségvetés tervezésekor 55 dollárral számoltak). Január-februárban az átlagár 51,8, március-áprilisban 61,1, május 1. és június 26. között már 65,8 dollár volt hordónként, így az átlag ebben az időszakban 59,6 dollárt tett ki. Moszkva szerint a nyár végéig magasak maradnak az árak, majd fokozatosan csökkenni kezdenek.

Az idei év első öt hónapjában Oroszország nyersolaj és gázkondenzátum termelése 3,2 százalékkal 202,65 millió tonnára emelkedett 2006 azonos időszakához képest. A legnagyobb kitermelők a Lukoil, a Rosneft, a TNK, a Surgutneftegaz és a Gazprom Neft.

A földgáz-kitermelés ugyanezen időszak alatt 0,1 százalékkal 284,35 milliárd köbméterre emelkedett. Az össztermelésből 84,5 százalékos részesedéssel bíró Gazprom állami mamutcég - 0,5 százalékos bővüléssel - 240,23 milliárd köbméter gázt hozott a felszínre, ebből 188,4 milliárd köbmétert a hazai piacon értékesített.

zöldhasú
Hirdetés
hvg360 Lenthár Balázs 2025. január. 09. 19:30

Századfordulós bűnügyek – Az országbíró titokzatos halála

Az alig tíz éve egyesült Budapest első szenzációs bűnügye volt Mailáth György országbíró meggyilkolása, hiszen a korabeli magyar állam legfőbb közjogi méltóságainak egyike vált bűncselekmény áldozatává. A minden információmorzsára éhes közérdeklődés komolyan hátráltatta a nyomozói munkát, amit a sajtó is csak nehezített, ugyanis a legvadabb feltételezéseket is tényként tálalta. Századforulós bűntényekről szóló sorozatunk első része.