Energiafaló számítóközpont. A zöldülés megkezdődött © IBM

A számítóközpontok átlagosan 15-ször több energiát fogyasztanak négyzetméterenként, mint az irodaépületek, sőt ez az arány néhány esetben akár százszoros is lehet. Egy tekintélyes nemzetközi szervezet, az Energia-megtakarítási Szövetség (Alliance to Save Energy) adatai szerint, ha az adatközpontok a jelenlegi ütemben terjednek, s a fajlagos energiafelhasználásuk nem változik, akkor a következő tíz esztendőben az összesített villanyszámlájuk évente 200-300 millió dollárral nő csak az Egyesült Államokban.

Az amerikai Lawrence Berkeley Nemzeti Laboratórium (LBNL) felmérése szerint a szerverek és adatközpontok energiaigénye csak az USA-ban öt 1000 megawatt teljesítményű erőmű áramtermelését köti le,  világméretekben pedig 14 ilyen erőmű kell csak a központi számítógépek kiszolgálásához. Ez az amerikaiaknak évente 2,7, a világnak pedig 7,2 milliárd dollárjába kerül.

Az IDC piackutató cég pedig azt találta, hogy a számítógépek hűtésére és elektromos ellátására fordított költségek nyolcszor gyorsabban növekednek, mint magukra a számítógépekre fordított pénz mennyisége. Ez a tendencia mára odáig jutott, hogy a körülbelül 6500 amerikai számítóközpont energiafogyasztása éppen annyi, mint egész Utah államé egy átlagos évben. Az amerikai Energia Információs Hatóság (EIA) hasonlóan az LBNL-hez a szükséges erőművek számában igyekszik kifejezni e hatalmas energiaigényt, s arról közölnek adatokat, hogy 30 nagy erőműre van szükség a számítóközpontok kiszolgálásához. Ez az energiamennyiség az IDC szerint nagyobb, mint amit az Egyesült Államokban üzemeltetett 300 milliónál is több tévékészülék felvesz. Ha a dolgok így haladnak tovább az EIA szerint az adatközpontok energiaköltsége tíz éven belül megkétszereződik.

Az iparágban érintett olyan nagyvállalatok, mint az IBM, a GE, a HP vagy a Sun mind meglehetősen komoly programokat indítottak az energiaigények lefaragására, mert az energiatakarékos berendezések mindinkább komoly versenyelőnyt jelentenek számukra a piacon. Az IBM például elhatározta, hogy ezután minden évben 1 milliárd dollárt költ arra, hogy javítsa az energiahatékonyságát annak a mintegy 750 ezer négyzetméternyi alapterületre telepített számítóközpontnak, amit eddig felépített a világon. A cég arra számít, hogy erőfeszítése folytán akár 50 százalékot is elérheti az energia-megtakarítás, ami több mint 5 milliárd kilowattóra évente. E programnak máris vannak kézzelfogható és látványos eredményei. Kínában például az egyik legnagyobb bank 38 adatközpontját „konszolidálták”, amiből a pénzintézetnek évente nem kevesebb, mint 180 millió dollár megtakarítása keletkezik.

Egy 2500 négyzetméteres adatközpont ügyfelei akár 42 százaléknyi energiát is megspórolhatnak, ami az USA adatait nézve, csak ott 7500 tonna szén kibocsátását szüntetné meg évente. Az egész világot nézve ez az érték nagyjából 25 ezer tonna lehet. Ezt a mennyiségű tiszta szenet egy 2500 vagonból álló vonatszerelvény tudná elvinni. Ráadásul az IDC felmérése szerint minden hardverre költött dollárra az eszköz üzemeltetése miatt durván 50 cent energiaköltség jut, s ez az arány egyre romlik, s 71 centre emelkedhet a következő négy évben.

Szerverek infravörös és valós fénynél készült képe. A sötétkék terület az új hűtési és energiafelügyelő technológiák miatt kevés hőt bocsát ki © IBM

Már az óriási előrelépés volna, ha az adatközpontok klimatizálásának hatékonyabbá tételében sikerülne előrelépni. Az IDC adatai szerint ugyanis csak a számítóközpontok hűtésére 29 milliárd dollárt költöttek a világ cégei 2006-ban.

Mike Daniels, az IBM Globális Technológiai Szolgálatának alelnöke egyenesen azt mondta: "Az adatközpontok energia krízise akadályozza az ügyfeleinket a gazdasági növekedésben, miközben számítási erőforrásokat próbálnak felhasználni. Sok számítóközpont elérte kapacitásának maximumát, ami behatárolja az adott cég képességét a növekedésre, s a szükséges befektetések elvégzésre.”

Az IBM, miként más nagy informatikai cégek igyekeznek olyan programokkal előállni, amelyek megfelelő számítási kapacitásokat nyújtanak az ügyfeleiknek, másrészt a hallatlan energiaköltségeket, amelyek lassan valóban aláássák az informatika bizonyos területeit (különösen a nagyvállalati szektorban) mérsékeljék. A Big Blue (Nagy Kék) néven is emlegetett IBM nyilván nem véletlenül választotta a Big Green (Nagy Zöld) nevet energiamegtakarítási, s így közvetve környezetvédelmi projektje számára. Ebben a következő algoritmust ajánlja az energiaprobléma megoldására.

1. Diagnózis: Felmérik a meglévő központokat, értékelik az energiafelhasználást, virtuális 3 dimenziós energiaellátási modellt futtatnak le és hőkibocsátási analízist készítenek.

2. Építés: Megtervezik, felépítik és korszerűvé teszik az ezek után energiahatékony adatközpontot.

3. Virtualizáció: Virtualizálják az infrastruktúrát és speciális célokat szolgáló processzorokat, azaz nem fizikailag, hanem logikailag teremtik a meg a szükséges célszámítógépeket, amely a való világban lévő eszközök jobb kihasználását eredményezi, így kevesebb eszközt kell fizikailag üzemben tartani.

4. Menedzselés: a kihasználtság kontrollálása energiamenedzsment-szoftverek segítségével.

5. Hűtés: Folyadékos hűtőrendszerek bevezetése az adatközponton belül és kívül, amelyek az eddigi levegőt használó hűtési technológiáknál sokkal hatékonyabbak.