Szili: Magyarország nem támogatja a Gazprom gázvezetékét
Az Országgyűlés elnöke, Szili Katalin cáfolta, hogy a magyar kormány fontolgatná az orosz Gazprom földgázipari vállalat tervének támogatását a Kék Áramlat gázvezeték meghosszabbítására Törökországból Közép-Európa felé, jelentette a Mediafax hírügynökség szerdán.
"Ezek a tervek nem tartoznak illetékességembe, de annyit mondhatok, hogy az International Herald Tribune-ban megjelent információ téves. Persze, ha jobban hisznek az International Herald Tribune-nak, ne jöjjenek hozzám válaszért" - idézte Szili Katalint a Mediafax nyomán a Dow Jones.
Gál J. Zoltán államtitkár ezt megelőzően közölte: Magyarország mind a Nabucco, mind a Kék Áramlat gázvezeték megépítésében érdekelt, a két vezeték tervének megvalósulása erősíteni fogja a versenyhelyzetet az európai piacon. A Miniszterelnöki Hivatal államtitkárát arról kérdezték, milyen kormánydöntés született arról, hogy Magyarország az európai uniós, vagy a Gazprom által épített Kék Áramlat nevű gázvezeték tervét támogatja-e.
Gál J. Zoltán úgy fogalmazott, még nincs erről kormánydöntés. Hozzátette: még nem dönthető el, hogy a Nabucco és a Kék Áramlat egymás versenytársai, vagy kiegészítői lesznek. Az államtitkár kiemelte, hogy Magyarország mind a két vezeték tervének megvalósulásában érdekelt.
"Egyik projektben való részvételünkről sem kívánunk lemondani a másik javára addig, míg a megvalósítással kapcsolatban mindkét projekt esetében több bizonytalanság tapasztalható" - mondta Gál J. Zoltán.
Az elsőségért dúl a harc
Az elsőségért dúl a harc az EU által pártfogolt Nabucco és az Oroszország által szorgalmazott Kék Áramlat-2 gázvezetékterv között, és Magyarországnak össze kell vetnie a gazdasági előnyöket és a politikai kockázatokat, amikor meghozza a bennük való részvételre vonatkozó döntéseit - mondták orosz szakértők szerdán. Előbb-utóbb mindkét projekt megvalósulhat, de először, ötéves távlatban csak az egyik: vagy a Kék Áramlat-2 (vagyis az Oroszországot a Fekete-tenger alatt Törökországgal összekötő Kék Áramlat csővezeték Észak-Olaszországig nyúló balkáni meghosszabbítása, vagy pedig a Nabucco (azaz az Azerbajdzsánból Grúzián át Törökországba tartó vezeték hasonló meghosszabbítása, ugyancsak Magyarország érintésével) - vélte Valerij Nyesztyerov, a moszkvai Troika Dialog beruházási bank elemzője.
Az európai gázkereslet növekedése az egyik projekt elkészülte után is fenntarthatja ugyan a másik szükségességét, de tíz éves távlatra elodázhatja annak megépülését. A harc azért dúl, hogy melyik vezeték épüljön meg elsőként - mutatott rá Nyesztyerov. Ha a gazdasági szempontokból indulunk ki, akkor a Kék Áramlat-2-nek van nagyobb esélye. Ez ugyanis olcsóbb, és ami fő: rendelkezésre áll az (orosz) gázforrás a megtöltéséhez, míg a Nabuccót kétes (iráni, iraki, egyiptomi) forrásból kellene táplálni a kevés azeri gáz mellett - fejtegette az orosz elemző. Ha viszont a döntéshozatalban a politikai szempontok dominálnak, jelesül a beszerzési források diverzifikálása, akkor a Nabucco valósulhat meg elsőként. De az európaiak még ebben az esetben is rászorulhatnak, hogy felajánlják Oroszországnak a részvételt gázbeszállítóként. Ez csökkentené a Nabucco diverzifikáló hasznát, noha az egész projekt ideológiája az Oroszországtól való függetlenedés - jegyezte meg Nyesztyerov.
Dmitrij Lukasov, az Alfa-Bank elemzője szerint a Kék Áramlat-2 "technikailag" ugyan jobb helyzetben van, de "a politikai elfogadhatóság és az Európáig való meghosszabbíthatóság" szempontjából a Nabucco van előnyben. Közép- és Kelet-Európa számára elfogadhatóbb Iránból importálni, mint az orosz Gazprom szállításaitól való függést fokozni - mondta Lukasov, aki szerint a politika felülkerekedik a gazdaságon, és vagy csak a Nabucco épül meg, vagy pedig mind a két vezeték.
A Gazprom képviselője - aki szerint a két tervezet nem konkurens, hanem kiegészíti egymást, mert bármiféle diverzifikálás (az útvonalaké is) csak hasznára válik Európának - nem lát ellentmondást abban, hogy a magyar Mol mindkettőben részt vesz, és elutasítja azt a felfogást, hogy Magyarország cserben hagyja az EU-t, ha a Kék Áramlat-2-őt részesíti előnyben. A Gazpromnak, amelynek a Mollal közös projektvállalata ez év első felében hivatott elkészíteni a Kék Áramlat-2 megvalósíthatósági tanulmányát, feltett szándéka a vezeték megépítése - húzta alá az orosz állami ellenőrzésű monopólium menedzsere, megerősítve: jelenleg még három nyomvonal-alternatívát vizsgálnak, de mindhárom Magyarországon át vezet. (A Gazprom aláírt egy szándéknyilatkozatot egy szerbiai szakaszról, míg a Mol a Romániát érintő nyomvonalat pártolja médiajelentések szerint.)
A Kék Áramlat-2 megvalósíthatósági tanulmányának eredetileg a múlt év végére kellett volna elkészülnie. Mindamellett a Nabuccóra vonatkozó végleges döntés is húzódik-halasztódik, miután az öt résztvevő cég egy hatodik partnert keres. Nyesztyerov szerint a EU energiabiztonsági félelmei "részben indokoltak, de alapvetően túlzottak". Az energetikai függetlenség ára magas. Magyarországnak (Törökországhoz hasonlóan) arra kell gondolnia, hogyan válhat elosztóközponttá, hogyan húzhat hasznot a gáztranzitból. Oroszországban nagyon bíznak a Magyarországgal való együttműködésben, és a Gazprom megbízható potenciális partnert lát Magyarországban Európa stratégiai jelentőségű útkereszteződésében - vélte az orosz elemző, hozzátéve: össze kell vetni a gazdasági előnyöket és politikai kockázatokat, s aztán meghozni a döntést.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.
![](https://cdn.hvg.hu/img/partolo_tagsag/HVG_hetilap_2_ho_50_off_kampany_03_640x360.png)