Öt százalékos lesz a banki adó
Az Országgyűlés költségvetési, pénzügyi és számvevőszéki bizottsága csütörtöki ülésén a kormánnyal egyetértésben támogatta azt a módosító javaslatot, amely a hitelintézeteket kötelezi, hogy kamattámogatással érintett hitelállományuk kamatbevétele után 5 százalékos járadékot fizessenek, az eredetileg javasolt 20 százalék helyett.
Ezt a módosító indítványt a költségvetési bizottság nyújtotta be az államháztartás egyensúlyát javító különadóról és a költségvetési forrásból származó kamattámogatások után fizetendő járadékról szóló törvényjavaslathoz. A módosító javaslat szerint a hitelintézetnek a járadékelőleget negyedévente, az azt követő hónap 12-ig kell megfizetni.
A módosítás indoklása szerint gazdasági előny keletkezik a kamattámogatás következtében megnőtt kereslet kielégítése révén, amely azonban nemcsak azoknál a hitelintézeteknél áll fenn, amelyek közvetlenül számolnak el a kamattámogatással, hanem azoknál is, amelyek e támogatáshoz közvetett módon, jelzálog-hitelintézettől jelzálog eladása és egyidejű visszavásárlása útján jutnak hozzá.
A bizottság és a kormány is támogatta azt az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslathoz beadott bizottsági módosító javaslatot, ami szerint a személyi jövedelemadó kiszámításánál nem kell figyelembe venni az önkéntes kölcsönös biztosítópénztárba fizetendő munkáltatói hozzájárulás, nyugdíjpénztár esetében a tárgyhavi minimálbér 50 százalékát - eredetileg ez a mérték csak 20 százalék volt -, míg egészség és/vagy önsegélyző pénztár esetében a havi minimálbér 20 százalékát.
Azt a módosító javaslatot is támogatta a bizottság, hogy az üdülési csekk adómentességi szabályait kiterjesztik a szakszervezet tagjaira és hozzátartozóira, továbbá az üdülési csekket a belföldi szállás mellett más - külön jogszabályban meghatározott - szolgáltatásokra is igénybe lehet venni.
A költségvetési bizottság többsége igennel szavazott arra a házi pénztári adóról szóló törvényjavaslathoz beadott bizottsági módosító javaslatra is, amelynek lényege, hogy az átlagos napi készpénzforgalom helyett az adóalany elszámolt éves összes bevételének arányában és legalább 300 ezer forintban határozza meg azt a pénztári pénzkészletet, amelynek túllépése esetén alkalmazni kell a törvény rendelkezéseit, illetve amelyhez viszonyítani kell az átlagos napi készpénz záróegyenleget az adóalap megállapításához.
A módosítás ugyanakkor lehetővé teszi, hogy a pénzkészlettel nem rendelkező hitelintézeteknek és pénzügyi vállalkozásoknak ne kelljen a szabályt alkalmazniukA kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.