A Monetáris Tanács értékelése szerint a májusi inflációs jelentés publikálása óta jelentősen megváltoztak a makrogazdasági és az inflációs kilátások. Az inflációs folyamatokról megjelent legfrissebb információk és a kormány által bejelentett intézkedéscsomag várható hatásai markáns felfelé irányuló kockázatokra utalnak. Mindemellett a főbb nemzetközi piacokon egyre emelkedő hozamok és a magyar gazdaság továbbra sem egyértelmű kockázati megítélése következtében tovább mérséklődött a forint eszközök iránti befektetői kereslet.

2006 májusában a fogyasztói árindex éves értéke 2,8 százalékra emelkedett, miközben a makrogazdasági folyamatok szempontjából irányadó trendinfláció is növekedést mutatott. Bár egyhavi adatból csak korlátozott érvényű megállapításokat lehet levonni, az infláció kedvezőtlen szerkezetére utal, hogy minden főbb komponense az emelkedés irányába mutat - áll az indoklásban.

A kormány által június 10-én bejelentett intézkedéscsomag várhatóan jelentős és kedvező hatással lesz a költségvetési egyenlegre és ez által a külső egyensúlyra is. Mivel az elmúlt években a magyar gazdaság sebezhetősége éppen a kettős deficithez kötődött, a külső és belső egyensúlyhiány várható csökkenése hosszabb távon hozzájárulhat az ország kockázati megítélésnek javulásához és a monetáris politika mozgásterének a növeléséhez. Ugyanakkor a Monetáris Tanács a bejelentett kiigazítási program eddig ismert összetételét több szempontból kedvezőtlennek tartja.

Egyrészt a hiánycsökkentés jórészt adóemelésekre támaszkodik, ami a Magyarországon kiemelkedően magas állami jövedelem-elvonás és foglalkoztatáshoz kapcsolódó közterhek mellett nem tekinthető hosszabb távon fenntartható és ezért hiteles megoldásnak. Az egyensúlyjavulás akkor lenne tartós, ha kiegészülne strukturális reformokkal és kiadáscsökkentő intézkedésekkel. Másrészt a kiigazítás legfontosabb intézkedései a Tanács várakozásai szerint jelentős mértékben fogják emelni az árakat. Egyes hatósági árak emelésének jelentős mértéke és a kiigazítás számos más eleme közvetlen és tovagyűrűző inflációs hatásuk miatt a monetáris politika számára nehezen áttekinthető környezetet teremtenek.

A jegybank várakozásai szerint a kiigazítási csomag nyomán az infláció 2007-ben számottevően megemelkedik, és jelentősen meghaladja majd a MNB inflációs célját. Mindez ugyanakkor azt a kockázatot hordozza magában, hogy a bérinfláció megemelkedik, és a tovagyűrűző hatások következtében az infláció 2008-ban is az inflációs cél fölé kerülhet. Visszafogott állami bérpolitikával ezek a hatások mérsékelhetők.

Az ország sebezhetőségét növeli a hozamok emelkedése a főbb nemzetközi piacokon. A befektetői aggodalmakat eddig a kormányzati intézkedések bejelentése nem tudta elégséges mértékben ellensúlyozni. A kamatpolitika alakításakor a Monetáris Tanács fokozottan figyel arra, hogy a mindenkori hozamkülönbözet tükrözze a forinteszközöktől elvárt prémiumot, és így bizonyos fokú védettséget biztosítson a kedvezőtlenebbé vált nemzetközi befektetői környezetben.