Közháló. Gubancos © Túry Gergely

Sajátos csomagot kínált fel eladásra az Informatikai és Hírközlési Minisztérium (IHM): értékesíteni óhajtja Közháló elnevezésű infrastruktúráját, pontosabban összesen 7300 internetes - kábeles vagy műholdas - végpontot az ország területén. A Közháló a Sulinet programmal együtt épült ki, mára az ország több mint ötezer általános és középiskoláját éri el, de rajtuk kívül további kétezer közintézmény - könyvtár, művelődési ház, önkormányzat - is e hálózat révén jut hozzá a széles sávú internetes szolgáltatáshoz. A bruttó 3,4 milliárd forint könyv szerinti értékű eszközökön kívül a csomag része a biztos piacot jelentő szolgáltatás is, a hálóba kapcsolt közintézmények számláját ugyanis az állam állja.

A vevővadászatban a tárca biztosra akart menni, ezért a január 20-án az internetes szolgáltatásokra kiírt pályázatot egy héttel később egy "árukapcsolással" megváltoztatta. Így csak az tehet ajánlatot, aki hajlandó megvenni az eszközöket is, azaz legalább részben megtéríti az IHM aligha legtakarékosabb beruházását. Azt azonban, hogy a tárca pontosan mennyit költött a háló kialakítására és a szolgáltatásra, csak becsülni lehet, az IHM sajtóosztálya ugyanis nem válaszolt a HVG írásban feltett kérdésére. A nyilvános dokumentumokban fellelhető adatok ugyanakkor ellentmondásosak: az Állami Számvevőszék tavalyi, a tárca tevékenységét vizsgáló jelentéséből az derül ki, hogy a tárca 2003-ban 2,8 milliárd, 2004-ben 4,8 milliárd, 2005-ben 7,6 milliárd, vagyis három év alatt összesen 15 milliárd forintot tervezett a Közháló működtetésére. Kovács Kálmán informatikai miniszter viszont ennél jóval nagyobb összegről számolt be az Országgyűlésnek tavaly decemberben a 2006-os költségvetési törvény vitájában: az állította, hogy a szolgáltatás "az elmúlt három év alatt 21 milliárd forintba került".

A rohamtempójú értékesítésre az IHM a jelek szerint kényszerből szánta rá magát (a hat tender közül a legfontosabb, az eszközökre és a szolgáltatásra kiírt pályázat győzteseit március 6-án nevezik meg). Bár közleményeiben azt hangoztatta, hogy korábbi terveinek megfelelően helyezi piaci alapokra a programot, e szándéknak Kovács Kálmán korábbi nyilatkozataiban nyoma sincs. Ezzel szemben tavaly ősszel, a 2006-os költségvetési törvény egyeztetése során kiderült, hogy a Pénzügyminisztérium lehúzta a rolót, vagyis az IHM az idén nem kaphatja meg az idei évre kért 6,8 milliárd forintnyi állami forrást a Közháló további finanszírozásához, ezért a működtetéséhez szükséges pénzt a háló eladásából kell kigazdálkodnia. Ami amúgy is csak egy újabb csepp volt a pohárban, hiszen a tavalyi költségvetési megszorítások miatt az IHM már az ősszel is fizetési nehézségekkel küzdött. A szolgáltatók 2005-ös számláinak egy részét csupán ez év elején tudta kiegyenlíteni a tavaly zárolt, majd december végén felszabadított maradványpénzből. A minisztériumi "erősorrendben" sereghajtónak számító IHM számára nem maradt más, mint elbúcsúzni a tárca sikertörténetének tartott Közháló program minisztériumi dédelgetésétől.

Az egyelőre kétséges, hogy a vételár elegendő lesz-e a Közháló idei működtetéséhez. A miniszter mindenesetre bizakodó, amit arra alapoz, hogy a következő, ugyancsak három évre tervezett szerződések alapján csupán a 2003-ban kötött megállapodásokban szereplőnek a felét kitevő, összesen 11 milliárd forintnyi szolgáltatási díjat kell majd fizetniük, így évente kevesebb mint 4 milliárd forint kiadás jut a tárcára. Mivel az informatikai piacon az utóbbi két évben valóban 40-50 százalékkal csökkentek a szolgáltatási díjak, az IHM joggal számíthat rá, hogy ez az ajánlatokban is megmutatkozik - csakhogy az új tarifák csupán a korábbiak lejárta után, 2007-től lennének érvényesek. Vagyis az idén minimum 3 milliárd forintos lyukat kellene betömnie az IHM-nek a Közháló fenntartásához: hozzávetőleg ennyi az idei évre szóló, 7 milliárd forint körüli üzemeltetési díj és a büdzsében e célra betervezett 4 milliárd forintnyi kiadás különbsége.

Ráadásul a bevételből hozzávetőleg 700 millió forintról valószínűleg le is kell mondania. Tavaly nyáron ugyanis kiderült, hogy az IHM nem jogosult a Közháló név használatára, miután a Magyar Teleházak Szövetsége (MTSZ) tulajdonában álló Teleház Kht. jogerősen megnyerte az ezzel kapcsolatos pert, így immár ő a Közháló elnevezés kizárólagos tulajdonosa. Történt ugyanis, hogy az MTSZ 2001 őszén előállt saját Közháló programjával, és a Magyar Szabadalmi Hivatalnál 2002 decemberében kérvényezte az elnevezés védjegyoltalmát. Ezt a hivatal elutasította, mondván, az elnevezés általánosan használt kifejezés, nem alkalmas a megkülönböztetésre. A vitába az IHM is beszállt: észrevételt nyújtott be a hivatalhoz, amelyben bizonygatta, hogy a minisztérium, illetve jogelődje már 2001 óta használta a Közháló elnevezést, így hozzájárulása nélkül azt nem lehet védjegyként lajstromba venni. Az MTSZ a Fővárosi Bíróságon megfellebbezte a hivatal döntését, amely a civil szervezetnek adott igazat. E szerint az elnevezés 2001 óta a Teleház-hálózat által kialakított közösségi pontok széleskörűen elterjedt, egyedi, vagyis megkülönböztethető megjelölése, így a névhasználati jog őket illeti.

A jogerős bírósági döntés után a szabadalmi hivatal tavaly ősszel bejegyezte a védjegyoltalmat, az IHM pedig formai okokra hivatkozva - miszerint nem volt lehetősége ügyfélként részt venni a jogi eljárásokban - felülvizsgálati kérelmet nyújtott be a Legfelsőbb Bíróságon. Az IHM igyekezete érthető; a védjegytulajdonos MTSZ ugyanis teljes joggal tarthat igényt a tárca Közháló-eladásából származó bevétele egy részére. Az utóbbi néhány év bírósági gyakorlata alapján a licencdíjat általában a bevétel 20 százalékában állapítják meg, vagyis az IHM által tervezett bruttó 3,4 milliárd forintból csaknem 700 millió forint a védjegytulajdonos MTSZ-t illetheti majd meg.

A Közháló program mindazonáltal "fizikailag" a tárca egyik sikeres akciója - csupán annak megítélése nem egyértelmű, hogy ezt milyen áron érte el. Kovács Kálmán szerint miután az informatikai cégek számára nem volt gazdaságos, hogy kis, eldugott településeken is kiépítsék az internetes hozzáférést, ezért az első lépéseket az államnak kellett megtennie. Amelyeket legalábbis nem aprózott el - állították a HVG-nek név nélkül nyilatkozó informatikai szakemberek. Ők tudni vélik, hogy csak a routerekre, azaz az internetes útvonal-kijelölőkre (amelyek többségét a Cisco Systems Magyarország Kft. szállította), valamint a hozzájuk tartozó elosztókra darabonként 650 ezer forintot költött, holott ezt a szakemberek szerint a tizedéből is meg lehetett volna kapni a piacon.

Ha igaz az, hogy a Közháló közel hároméves története során az IHM presztízsberuházásává vált, akkor értékesítése egyenesen jelképes. Nem kizárt ugyanis, hogy ez lesz az IHM "hattyúdala". A szocialisták szinte 2002-es megalakulása óta időről időre felvetették a tárca megszüntetését, feladatainak és persze forrásainak más tárcákba emelését, ám erről az SZDSZ hallani sem akart. Abban azonban a koalíciós partnerek immár egyetértenek, hogy amennyiben a következő ciklusban is kormányra kerülnek, az olcsóbb, hatékonyabb állam jelszavának jegyében néhány tárcát, köztük az IHM-et megszüntetnék. Feladatait - évi 40-50 milliárd forintos büdzséjével együtt - a mostani elképzelések szerint a jelenleg szintén SZDSZ-es fennhatóságú gazdasági minisztérium kebelezné be.

MINK MÁRIA