A jó elhelyezkedésű telken sokat süt a nap © sxc.hu

Egy hónappal ezelőtti cikkünkben megmutattuk, hogyan segít a tulajdoni lap, a rendezési terv, a terepadottságok, a közlekedés, sőt a helyi kocsma abban, hogy a lehető legjobb telekingatlant szerezzük meg. Már akkor is említettük: fogytán van a főváros és környékének, valamint a nagyobb városok beépítetlen ingatlanvagyona, ezért mind drágábban és mind nehezebben lehet építkezési helyszínhez jutni. Ezért is nem mindegy, milyen adottságú területért kell kifizetnünk mind magasabb összegeket.

A legdrágább házhelyek

Budapesten az egyik legdrágább telket Óbudán találtuk: a csak együtt eladó öt ingatlan ára 415 millió forint: ezért 9600 négyzetmétert kap a befektető tulajdonos, amelyre 25 lakásos társasházat építhet. Az agglomerációban jelenleg egy 570 milliós, pilisborosjenői telek számít a legértékesebbnek. A 76 ezer négyzetméteres terület még osztás és közművesítés előtt áll. A Balaton környékének legmagasabb árú ajánlata 13 ezer négyzetméterre szól, a balatonfüredi strandtól nem messze. Ezért 250 millió forintot kér tulajdonosa. Ezzel szemben Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében az egyik legdrágább telek 66 millió forint (plusz áfa): ebből Nyíregyházán 54 lakásos társasház építésére elengedő helyre futja.

Tájolás
Az egyik első dolog, amit a profi ingatlan-közvetítők megvizsgálnak, az a tájolás. Az értékbecsléskor is fontos tényező az ún. benapozás. Ezt egyszerű vásárlóként is figyeljük meg.

A két tényező összefügg: kelet és dél közötti tájolás az ideális, ekkor van ugyanis téli benapozás, ami egész egyszerűen azt jelenti, hogy télen is jut napfény az építendő házba. Ezt némiképp felülírja vagy kiegészíti az a jellegzetesség, hogy a panorámás teleknek a panoráma irányába tájoltnak kell lennie. A déli-keleti fekvésnek egyéb előnyei is vannak: nyáron a legmelegebb oldal védett, és a szél sem fúj át a telken: Magyarországon ugyanis az észak-nyugati széljárás az uralkodó.

Maga a benapozás a felépítmény (tehát a ház) esetében is tanulmányozandó. Komoly építészirodák ma már készítenek számítógépes modelleket, amelyek akár mozgóképes formában is megmutatják, melyik helyiségbe mikor süt be a nap.

Alak és méret
A telek mérete ízlés és pénztárca dolga, gondolnánk, ám ez az adat szintén befolyásolja azt, mit építhetünk. Amint előző cikkünkben említettük, érdemes a helyi építési előírásokat tanulmányozni, mert abból kiderül, milyen övezetbe tartozik a kinézett ingatlan. Ettől függ, hogy a telek hány százaléka beépíthető. Ha például a szabályok azt írják, hogy a telek 30 százalékban beépíthető (a lakóövezetek jelentős hányadában ez a bevett arány), akkor a telek méretének nagyjából egyharmada lehet a ház egy szintjének alapterülete. Ha tehát 200 négyzetméteres családi házat szeretnénk egy 300 négyzetméteres telken, akkor csak tetőtérbeépítésben gondolkodhatunk.

Az építendő ingatlan határozza meg azt is, milyen alakú telek az ideális. Ha egyetlen családnak építünk otthont, akkor olyan téglalapalakot keressünk, amelynek utcafrontja és a vele párhuzamos hátsó kerítése a keskenyebbik oldal. Ikerház esetén jobb a négyzet vagy az ahhoz közelítő téglalap. A saroktelkek közül az a megfelelő, amelyik széles.

Utóbbi szabályok azért születtek, mert az építési előírások meghatározzák a felépítmény telken belüli helyét. Gyakoriak az előkert nagyságára vonatkozó előírások, nem is beszélve azokról, amelyek meghatározzák, hogy a kerítéstől hány méterre lehet bármit is építeni. Egy keskeny saroktelken például az előírások szűkíthetik az épület elhelyezési lehetőségeit és a szintek alapterületét is.

Zaj-, és egészségi ártalmak
Alaposan nézzünk körül a helyszínen, és figyeljünk azokra a külső hatásokra, amelyek rossz esetben tönkretehetik életünket új otthonunkban. Nincsen-e vasúti sín vagy HÉV olyan közel, hogy éjszakánként felverjen álmunkból? Nem húzódnak-e vastag villanyvezetékek a térség felett? (Egy főváros környéki kistelepülés egyik lakóparkja azért nem akar megtelni, mert a közelben villamosvezetékek zümmögnek). Nincsen-e a közelben vastelep, autószerelő, vagy bármi olyan ipari tevékenység, amely megzavarhatja nyugalmunkat? Nincsen-e a közelben olyan illegális szemétlerakó, amelyet a helyiek töltenek fel nap mint nap?

A kert meghatározza, mit építhetünk © sxc.hu

Kerítés
Ezen és következő tanácsunk nem azoknak szól, akik frissen parcellázott lakókertekben keresik új otthonuk helyét, hanem akik foghíjbeépítést, lebontandó házat vesznek telekáron. Az ő szempontjaik szerint ugyanis nem mindegy, milyen kerítés tartozik a telekhez. A drótkerítés értékcsökkentő tényező, hiszen ahelyett másikat kell építeni, amely hosszabb utcafront esetén milliós nagyságrendű beruházás is lehet. A kőkerítés viszont értéknövelő, hiszen ott csak kisebb igazításra, javításra van szükség.

Növényzet
Ha a telken nem csak magasra nőtt fű, hanem ősfák vagy dísznövényzet, szaknyelven jó növényanyag is áll, az lehet mind előny, mind hátrány. A nagyra nőtt fák, a szép eredeti növényzet meghatározza egy telek hangulatát, eldöntheti, milyen jellegű házat építhetünk rá. Börzsönyi, fenyőfás, erdős hegyoldalba inkább alpesi ház való, nem pedig toszkánai stílusú, mediterrán nyaraló. Ha pedig a kerítés mentén szépen megnőtt a sövény, már meg is oldódott egy csomó hangszigetelési probléma, ráadásul a port is megfogja a zöld növényzet.

Másfelől viszont problémák is lehetnek: ha a telken védett növények vannak, azokat nem lehet kiszedni, kivágni, tehát korlátozzák a terveket, a házépítési lehetőségeket. Ennek tehát érdemes utánanézni, mielőtt az építési engedélyt kérjük, mert a tervezői munkát esetleg ismét ki kell fizetni.


Tartalmi partnerünk a Bookmark Media