Írj ki egy közbeszerzési tenderdokumentációt, a mellékletekben határozz meg néhány paramétert az abban szereplőktől eltérően, és semmiképp ne adj hiánypótlási lehetőséget. Így holtbiztos, hogy a pályázók "eltévednek", kivéve azt az egyet, amelyikre az ajánlatkérő eleve voksol. Bár nem bizonyosodott be, hogy éppen e receptet alkalmazták volna a velencei-tavi regionális szennyvízelvezető és -tisztító rendszer fejlesztésére kiírt közbeszerzési eljárás során, tény, hogy a dokumentáció és a mellékletek helyenként ütötték egymást, és nem adatott meg hiánypótlási lehetőség sem. Továbbá, a bírálóbizottság végül egy kivételével minden pályázót kizárt - köztük négy nagyágyút, a Hídépítő Rt.-t, az Alterra Kft.-t, a Swietelsky Kft.-t és a Betonút Rt.-t -, s április végén az egyetlen, ringben maradt versenyzőt, a jegyzőkönyv szerint összességében az ötödik legjobb ajánlatot tevő Sade-Magyarország Mélyépítő Kft. (SMM) vezette Tópart konzorciumot hirdette ki győztesnek, bruttó 6 milliárd forintos vállalásával.

A kigolyózott versenytársak nyomban a Közbeszerzési Döntőbizottsághoz (KDB) fordultak jogorvoslatért, s az május 3-án ideiglenes intézkedésként megtiltotta a szerződéskötést. Lapzárta után dönt arról is, hogy megsemmisíti-e az eredményt, és új eljárásra utasítja-e a Gárdony, Velence, Sukoró, Nadap, Kápolnásnyék és Pázmánd településeket tömörítő konzorciumot, vagy sem. Az aggályok komolyságát jelzi, hogy a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (GKM) mint az EU-támogatásokért felelős irányító hatóság - csatolva a pályázat sorsát követő uniós közbeszerzési koordinációs és szabályossági egység (ekke) megfigyelő szakértőjének jelentését - maga is panasszal élt a KDB-nél. Ha ugyanis Brüsszelben úgy találják, szabálytalanul használták fel a támogatási pénzeket, Magyarország eleshet a projektre megítélt 4 milliárd forintnyi uniós forrástól (a költség 70 százaléka az EU, 25 százaléka a nemzeti támogatás, a többit saját erőből kell előteremteni).

Addig el sem jutottak a bírálók, hogy mérlegre tegyék az árajánlatokat, így például a nyertesnél 800 millió forinttal olcsóbban pályázó Alterra Kft.-ét. Ezt ugyanis kizárták, mégpedig azon az alapon, hogy a kötbért bruttó értékben adta meg - jóllehet a tender szerződéstervezetében bruttó összeg szerepelt, a kiegészítő tájékoztatóban nettóra váltott a paraméter. Az is kizáró ok volt, hogy a pályázó az előírt harminc nap helyett megelégedett 150 nappal későbbi fizetséggel, mivel a feladat teljesítését korábbi határidőre vállalta. A Hídépítő Rt. pedig például azon vérzett el, hogy bankgarancia-ígérvény helyett szándéknyilatkozatot csatolt; bár ezek tartalma megegyezik, de ilyen kötelező érvényű iratminta nem szerepelt a dokumentációban. Az az apró tartalmi elem viszont hidegen hagyta a bírálókat, hogy a nyertes SMM műszaki hiba esetére jótállási és szavatossági garanciaként összesen csupán 9 millió forintot ígért, míg a többiek 1 milliárd forintot meghaladó összeget vállaltak. A felelősségbiztosításon csaknem mindenki megbukott, azt ugyanis a szerződéstervezetnek megfelelően a vállalkozói szerződés megkötése után harminc nappal vállalták, egy kiegészítő melléklet viszont a szerződéskötés feltételéül szabta. A vesztesek azt is kétségbe vonják, elfogadható-e a győztes által vállalt, 2007. márciusi határidő, hiszen a műszaki leírásban az szerepel, hogy a telep "mértékadó kapacitású teljes próbaüzeme 2007 nyarán lesz lehetséges".

"Egyből csak egyet lehet választani" - indokolta az érintett települések polgármestereiből álló konzorcium döntését a HVG kérdésére Szabó István, Gárdony fideszes polgármestere. Annak ellenére történt ez így, hogy a bírálóbizottságban szavazati joggal nem rendelkező, a közreműködő Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium (KVVM) által kijelölt elnök, Rév András figyelmeztette az értékelőket: ha nem megalapozottan nyilvánítanak érvénytelennek egy ajánlatot, jogorvoslati eljárás megindítását és az EU-támogatás elvesztését kockáztatják. Ugyanerre figyelmeztette a bizottságot és a tagi konzorciumot az ekke szakértője is. Hasztalan, mert a bírálóbizottság egy voks ellenében megszavazta az eredményt, akárcsak a tagi konzorcium. "Az a fontos, hogy a beruházás elkészüljön" - közölte Szabó, s ezzel érvelt Sukoró független polgármestere, Molnár Ferenc is a HVG-nek. Molnár - mint mondta - nyugodt szívvel szavazott, mivel szerinte a legtartalmasabb műszaki megoldást az SMM adta, a "jogi csavarok" esetében pedig Buda György ügyvédre hagyatkoztak, aki a pályázatokban rendre fellelte az érvénytelenségi okokat. Buda a bírálóbizottságban a környezetvédelmi tárca által delegált szavazó tag volt - most pedig ő képviseli a KDB előtt az önkormányzatokat.

Ugyancsak a KDB előtt landolt Hatvan 4 milliárd forintos szennyvízelvezető és -tisztító projektje, amiből 3,77 milliárd forint a megítélt támogatás. Itt a győztes Betonút Rt.-Délviép Rt. párosnál 440 millió forinttal olcsóbban ajánlkozó konzorcium tagja, az Innoterv Rt. kért jogorvoslatot. Nem azt kifogásolják, hogy nem a legjobb ár döntött, hanem az összességében legjobb ajánlat; szerintük az értékelés sikeredett szubjektívre. A legnagyobb súllyal figyelembe vett projekttervben műszaki paraméterek nem is bukkantak fel, viszont részletesen ki kellett fejteni, milyen minőségbiztosítási rendszert alkalmaznak a pályázók, milyen környezetvédelmi intézkedéseket terveznek, és mit tesznek a lakosság akadályoztatása során. Mint a két héttel ezelőtti KDB-tárgyaláson kiderült, a bírálók nem dokumentálták, hogy az egyes alszempontokban melyik versenyző hányadik helyen végzett, miként azt sem, milyen alapon rangsorolták őket. Bóka József, az Innoterv Rt. vezérigazgatója szerint így fordulhatott elő, hogy a 24 órás faxelérhetőség fontosabbá vált, mint a 440 millió forintos árelőny.

Szorít az idő a 2004-2006 között csatornaberuházásra igénybe vehető, összesen mintegy 11 milliárd forintnyi uniós és hazai forrás felhasználására. A strukturális alapokból e célra szolgáló, a környezetvédelem és infrastruktúra operatív program (kiop) pályázatain elnyerhető összeget 2006 végéig fel kell használni, ám az eddig kiválasztott három önkormányzati tenderből kettő fennakadt a KDB szűrőjén. A tendereken tarolt a francia Sade-Compagnie Generale de Travaux D'Hidraulique érdekeltségébe tartozó SMM, hiszen a velencei-tavi mellett megnyerte a gyulai fejlesztést is. A 2003-ban 7 milliárd forint árbevételt elkönyvelt cég kiváló kiopos szereplését bennfentesek szerint legalábbis nem hátráltatta, hogy a környezetvédelmi tárca egyik főosztályvezetője az a Rupp Tamás, aki 2002-ig a Magyar Vízügyi Kivitelező Kft. felügyelőbizottsági tagja volt, mely cég a Vivendi-érdekeltségek összevonásakor éppen az SMM-be olvadt be (HVG, 2003. április 10.).

Rupp viszont a HVG kérdésére azt közölte: a kiop-programokhoz semmi köze, ő a kohéziós alapok főosztályát vezeti, ráadásul csak március óta. Mindenesetre különös egybeesés, hogy a kiopos történetek hivatali kulcsszereplői sorra tűnnek el az érintett minisztériumokból: a GKM részéről a velencei-tavi projekt támogatási szerződését aláíró Magyari László címzetes államtitkárt januárban menesztették (HVG, 2005. január 29.), a múlt héten Kóti László kiop-főosztályvezetőre került sor. A közreműködő szervezet szerepét betöltő, szakmai felügyeletet ellátó KVVM fejlesztési igazgatóságát vezető Donát Béla pedig néhány héttel ezelőtt hirtelen meghalt - a hozzá közel állók szerint nem bírta a hivatalban rá nehezedő "nyomást".

VITÉZ F. IBOLYA