Rovót kapott a kormány az Európai Bizottságtól
A kormány által 2005-re és 2006-ra kitűzött államháztartási hiánycélokat Magyarország várhatóan távolról sem éri el - állítja az Európai Bizottság, amely szerint kérdéses, hogy tartható-e a hiánynak a GDP-hez képesti 3 százalékos referenciaérték alá történő csökkentésére szabott 2008-as határidő.
A deficit újraértékeléséről csütörtökön Brüsszelben adott ki közleményt az Európai Bizottság.
A testület "tekintettel a magyarországi költségvetési kilátások komoly romlására", javaslatot tett az Európai Unió tagországait képviselő pénzügyi tanácsnak: hozzon határozatot - az idén második alkalommal - arról, hogy "a magyar kormány elmulasztotta a költségvetésének kiigazítására irányuló hatékony lépések megtételét". A pénzügyminiszterek várhatóan már következő
ülésükön, november 8-án foglalkoznak az új ajánlásokkal.
Újraértékelésében a testület arra a következtetésre jutott, hogy a magyarországi költségvetési kilátások július óta - amikor a bizottság azokat legutóbb értékelte - jelentősen romlottak, és az idei hiány jelentősen magasabb lesz az eredeti 3,6 százalékos célkitűzésnél. A kormány által kitűzött új cél 6,1 százalék. Magyarország a 2006-os célt is módosította, 2,9 szézalékról 5,2-re - emlékeztet a dokumentum.
A hiánynövekedés okaira térve az értékelés megállapítja: "A 2006. évre szóló költségvetési tervezet 5,2 százalékos hiánycélt helyez kilátásba, azonban várhatóan még ezt az új célt is jelentős mértékben meghaladják, ami főként a szükséges kiadáscsökkentéssel nélkül végrehajtott adócsökkentésekre vezethető vissza."
A miniszteri tanács 2004. július 5-én határozatot hozott arról, hogy Magyarország további öt, az Európai Unióhoz két hónappal korábban csatlakozott országgal együtt túlzott hiánnyal rendelkezik, mivel deficitjük jóval meghaladta a maastrichti szerződésben előírt 3 százalékos referenciaértéket. A hiány kiigazításának határidejét 2008-ra tűzték ki.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.