A hétfői ismertetés során a bíróság már négy vádpontban bűnösnek találta Hodorkovszkijt. Az ítélet kihirdetését kedden folytatják. A 2003 őszén őrizetbe vett Hodorkovszkij ellen hét vádpont van, többnyire csalás és adóelkerülés miatt. Hodorkovszkij várhatóan tíz év börtönbüntetést kap első fokon - mondták jogászok Moszkvában.

Irina Kolesznyikova elnöklő bírónő hétfő reggel kezdte meg a verdikt felolvasását a Mescsanye kerületi bíróság szűk tárgyalótermében a rácsok mögötti vádlottak, ügyvédeik, családtagjaik és alig tucatnyi újságíró előtt. A kétemeletes bírósági épülettől rendőrkordon tartotta távol az illetékteleneket, miközben a szemközti oldalon 150-200, zömmel fiatal liberális ellenzéki tüntető bontotta ki Hodorkovszkij szabadságát követelő zászlóit.

Az ítélethirdetést eredetileg április 27-re tervezték, de aztán megvárták vele a nagyszabású Győzelem napi ünnepségek befejeződését. Az államügyész a maximálisan kiszabható tíz évi börtönt kérte a két olajmágnás fejére bűnszövetkezetben elkövetett nagystílű csalásért és adózás alóli kibújásért a tízhónapos tárgyalás végén, míg a védelem teljes felmentésükért szállt síkra.

A Hodorkovszkij-perrel egy időben a hatóságok tönkretették a legjobban menedzselt és legátláthatóbb orosz vállalattá vált Jukoszt, visszaállamosítva fő termelőegységét. A Juganszknyeftegazt az állami Rosznyeft szerezte meg egy vitatott kényszerárverés után, amely a Jukoszra kirótt mértéktelen adóhátralék egy részének behajtását szolgálta.

Elemzők szerint enyhe, egy-két éves büntetés kiszabása Hodorkovszkijra és Lebegyevre arra vallana, hogy Vlagyimir Putyin elnök komolyan törekszik a befektetői bizalom helyreállítására, amelyet megingatott a jogszabályok szelektív alkalmazása és a bíróság politikai befolyásolása a Jukosz-ügyben.

Bármi is legyen az ítélet, az ügyészek jelezték, hogy nem szándékoznak kiengedni Hodorkovszkijt és Lebegyevet a markukból: már bejelentették, hogy új vádakat hoznak fel ellenük dollármilliárdok elsikkasztásával és későbbi legalizálásával kapcsolatban.

A beharangozott új vádak szerint a Jukosz főrészvényesei 2000-2003 között közel hatmilliárd dollárt térítettek el a termelő leányvállalatok bevételeiből az anyacég exporthálózatán keresztül, amelyen belül a Ratibor és a Fargoil kereskedőcég közvetítők láncolatán át kapta az olajat. A Ratibor vezérét egy Jukosz-menedzserrel együtt letartóztatták az állítólagos pénzmosó-eltérítő hálózat működtetésének gyanújával.

Ráadásul a moszkvai döntőbíróság pénteken 2,2 milliárd dollár megfizetésére kötelezte a Jukoszt a Rosznyeft javára. Formailag a Rosznyeft kezébe átment Juganszk keresetének adott helyt, amelyben a 2004 második felében volt anyacégének szállított olaj ellenértékét kérte számon. A Rosznyeft, amely e döntés jogerőre emelkedésével a Jukosz fő hitelezőjévé válik, csődbe juttathatja a Jukoszt és megszerezheti maradék vagyonrészeit.

A Jukosz és főrészvényesei elleni kampányt általános vélemény szerint a Kremlből ösztönözték. Bírálói szerint Vlagyimir Putyin elnök meg akarta törni (az ellenzéki pártokat finanszírozó, politikájával szembehelyezkedő) Hodorkovszkijt, példát kívánt statuálni a többi cégnek, amelyek szintén jogi sémákat használtak adójuk minimalizálására, s egyben újra megerősíteni a Kreml ellenőrzését a stratégiai olajágazatban.

Az Európa Tanács és az amerikai kormány kétségbe vonta Hodorkovszkij perének jogszerűségét. Condoleezza Rice amerikai külügyminiszter jelezte, hogy Washington az orosz jogállamiság fokmérőjeként követi nyomon a Jukosz-ügyet. Orosz liberálisok a Joszif Sztálin szovjet diktátor alatt, az 1930-as években rendezett kirakatperekhez hasonlítják Hodorkovszkij megpróbáltatását.

Mindamellett kevés egyszerű orosz hullat könnyeket Hodorkovszkijért: zömmel ma is a két tucat oligarcha közé sorolják, akik az 1990-es évek vadprivatizációiban a hazai ipar nagy szeleteit szerezték meg, miközben milliók jutottak még mélyebb szegénységbe.