2005. április. 12. 14:57 Utolsó frissítés: 2005. április. 12. 15:14 Gazdaság

Budapest az első öt város között

Magyarország közép-európai viszonylatban is még mindig keresett célpont az ingatlanpiacon. Budapest két részpiacon is az első öt város között van Európában az ingatlanbefektetőknek ajánlott amerikai rangsorban.

Budapest a raktáraknál a második, az irodáknál az ötödik, az üzlethelyiségeknél pedig a kilencedik azon a ranglistán, amelyet a vásárlásra leginkább ajánlott ingatlanokkal bíró 27 európai nagyvárosról készített az amerikai Urban Land Institute nonprofit ingatlanos szervezet és a PricewaterhouseCoopers globális tanácsadó cég. Prága ugyan mindhárom kategóriában megelőzi a magyar fővárost, de a legtöbb elemző szerint középtávon hátrább kerülhet - írja a Világgazdaság.

Hazánk közép-európai viszonylatban is keresett célpont az ingatlanpiacon, hiszen egyes felmérések szerint a régióba érkező befektetési összegek 70 százalékát költik el Budapesten és Prágában. Versenyképességünket mutatja, hogy míg 2003-ban a Prágában megkötött ingatlanbefektetések körülbelül 650 millió eurót tettek ki, 2004-ben a Budapesten regisztrált ügyletek összértéke megközelítette az egymilliárd eurót – idézi Salamon Adorjánt, az Eston International elnök-vezérigazgatóját a lap.

A külföldi befektetők inkább kockázatkerülők, ezért főleg Budapestre és környékére összpontosítanak. A hazai ingatlanalapok ugyanakkor gyakran vásárolnak vidéki ingatlanokat is, a magasabb (12-14 százalékos) hozam reményében.

A külföldi befektetők célterülete várhatóan továbbra is Magyarország központi régiója, ezen belül Budapest és annak környéke lesz, befektetési portfóliójuk további bővítésére emellett leginkább a nyugat-dunántúli városok esetén lehet számítani - teszi hozzá a lap.

 

 

zöldhasú
Hirdetés
hvg360 Farkas Zoltán 2025. március. 10. 11:30

„Súgtak nekünk az IMF-től” – Surányi György a Bokros-csomag eddig nem ismert részleteiről mesélt a HVG-nek

A nyilvánvaló pénzügyi csőd felé meneteltünk – emlékszik vissza az 1995-ös stabilizációra Surányi György, az MNB akkori elnöke, aki a Bokros Lajos pénzügyminiszterrel együtt összeállított program egyik fő eredményének azt tartja, hogy az 1929–1933-as válság után ismét konvertibilis lett a magyar fizetőeszköz. Interjú.