Magyar high-tech Amerikában
Új megrendelésekben reménykednek azok a magyar technológiai cégek, amelyek egyre nagyobb számban alapítanak leányvállalatot az Egyesült Államokban. A partraszállás azonban igen költséges, és a meglehetősen zárt amerikai piacon évekbe is telhet egy-egy magyar IT-cég bevezetése, megismertetése.
Rólunk szólnak a hírek © timescommunity.com |
Az újság érdeklődésére az adhatott okot, hogy egymás után jelennek meg a Virginia északi részén található „új Szilícium-völgyként” is ismert területen a magyar IT-cégek. Az Egyesült Államokban egyébként itt vannak jelen legnagyobb számban a technológiai vállalatok – közel 4800 cég – amelyek tevékenysége a szoftverfejlesztéstől a biotechnológián át a telekommunikációig az IT-szektor szinte minden területére kiterjed. Nem véletlenül települt ide az iparág: a főváros, Washington közelsége egyet jelent az amerikai kormánymegbízásokról döntő állami intézmények közelségével.
A fővárostól alig pár mérföldre fekvő Fairfax megyében nyitott irodát a magyar Aitia Informatikai Rt. is, amely többek között tömeges SMS-eket kezelő, illetve beszédfelismerő telekommunikációs rendszereket készít, és ez a vállalat működteti az első hazai mesterséges intelligencia portált is. Az idén februárban nyílt képviseletet a cég amerikai leányvállalata, az Aitia International Inc. irányítja – mondta a hvg.hu-nak Tatai Gábor, a társaság elnöke.
Szintén Virginiában nyitja meg irodáját április végéig a többek között szoftverfejlesztéssel és mobiltechnológiával is foglalkozó Freesoft Rt., amely Keresztesi János vezérigazgató szerint a közeljövőben itteni leányvállalatot is alapít. A cégvezető szerint a Freesoft az Amerikában az 1970-80-as években létrehozott vállalati szoftverkörnyezetek új, modern programalapokra való áthelyezésével próbál betörni az USA piacára.
A cégvezetők szerint az USA az aránylag kicsi magyar cégek számára is kiváló lehetőségeket rejt, ám a piacot igen nehezen lehet meghódítani. A fizikai jelenlét mindenesetre sokat segíthet: Tatai szerint például a nagy telekomcégek számára igen fontos a helyben nyújtott, megbízható technológiai támogatás. Emellett az Aitia közvetlen, amerikai bejegyzésű leányvállalaton keresztüli fizikai jelenléte az állami megrendelésekhez fűződő biztonsági előírások, és a különféle amerikai pályázatok szempontjából is előnyös.
A Németországban is saját leányvállalaton keresztül jelen lévő Freesoft amerikai megjelenésének legfontosabb oka a piacszerzés. „Hatalmas ez a piac, és még mindig itt a legnagyobb a technológiai szektor fejlődése” – indokolta a hvg.hu-nak a cég partraszállását Keresztesi.
Szakértők szerint a magyar cégeknek érdemes odafigyelni az amerikai közbeszerzésekre, állami megrendelésekre: a hatalmas katonai kiadások nagy részét ugyanis a technológiai fejlesztések viszik el, ezekért pedig alvállalkozókként a magyarok is eséllyel indulhatnak. Ugyancsak fontos állami megbízásokat jelent a terrorizmus elleni harc, a belbiztonság növelése, illetve a kormányzat technológiai szolgálatainak folyamatban lévő kiszervezése is.
De van érdeklődés a magyar termékek és szolgáltatások iránt magánkézben lévő amerikai cégek részéről is: legutóbb például az amerikai tengeri teherszállítmányok irányítását kiszolgáló FreightDesk Inc. jelezte, hogy meglévő indiai kapcsolatai mellett szívesen keresne nálunk is partnercégeket.
Mások viszont állítják, hogy az USA zárt piac, azaz a legtöbb amerikai cég leginkább amerikai cégtől szerzi be áruit és a működéséhez szükséges szolgáltatásokat. A külföldi cégek piaci bevezetése ezért évekbe telhet, és a magyar vállalkozások közül csak kevesen tudják finanszírozni az akár tízmillió dollár feletti költséggel járó amerikai megjelenést.
A Magyar Technológiai Központ irodája Virginiában © HTEC |
Az Aitia és a Freesoft – hat másik hazai társukkal együtt – az Informatikai és Hírközlési Minisztérium (IHM) tavalyi pályázatán támogatást is nyert az amerikai piacra lépés finanszírozásához. A nyertesek 5 és 25 millió forintos költségtérítést nyertek, amelyhez ugyanennyi saját forrást követelt meg a tárca.
Az így összegyűlt 50 millió forint a cégvezetők szerint azonban csak a kezdő lépésekre lehet elegendő, így nem csoda, ha a nyertesek közül több cég várhatóan fel sem használja a költségtámogatást. Az Itware Kft. és a Trilobita Rt. pédául még a pályázati szerződéskötés előtt visszalépett, mert vizsgálataik alapján valószínűleg mégsem találták gazdaságosnak az amerikai piacon való megjelenést.
Ennek ellenére bizakodó a magyar piacépítéssel kapcsolatban Földesi István, a Virginiában két éve működő Magyar Technológiai Központ (HTEC) vezetője. A központ, amelyet az IHM a magyar cégek támogatására hozott létre, megpróbálja csökkenteni a hazai vállalkozásokat érintő amerikai piaci kockázatokat. Földesi szerint az intézmény kapcsolatot teremt a magyar és amerikai cégek között, de ha kell, irodát is keres az érdeklődő hazai vállalkozásnak.
Így talált kinti otthonra az Aitia is, amely a technológiai központ irodájához közel bérel saját helyiséget. Az központot egyébként minden olyan cég megkeresheti, amelynek amerikai piaci információkra, üzleti, jogi vagy adminisztratív tanácsra van szüksége. A HTEC eddig 500 millió forint költségvetési forrást használt fel, az iroda működése közel 100 millió forintba került, és 200 millió forint jutott a nem pályázati úton nyújtott támogatásra. Az amerikai iroda várhatóan még az idén ősszel újabb pályázatot hirdet, amellyel a szakkiállításokon való megjelenést támogatnák.
Kovács Kálmán informatikai és hírközlési miniszter csütörtöki bejelentése szerint egyébként a HTEC idén ősszel Kínában nyit az amerikaihoz hasonló irodát. "A kínai szilícium-völgyként emlegetett Shenzenben az ősszel megnyíló új központ 2006 elején hirdethet pályázatot" - tette hozzá a miniszter. Szerinte a kínai iroda megnyitásával az IHM külföldi stratégiájának három pillérre teljessé válik, hiszen az amerikai, az ázsiai és az európai regionális terjeszkedés támogatása is megvalósul.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.