Román csatlakozás: sokba kerül nekünk az EU késlekedése
Három magyar európai parlamenti képviselő az uniós törvényhozás vezetőjéhez írt levelében sürgeti a tagjelölt Románia helyzetének rendezését, mert a mostani állapot a magyar vállalkozások számára anyagi veszteséget okoz.
Az Európai Parlament Külügyi Bizottságának három magyar tagja kedden elküldött levelében arra kéri Joseph Borrell EP-elnököt, hogy az Európai Parlament a lehető leghamarabb vegye napirendjére az EK-Románia társulási szerződés módosításának jóváhagyását. Az aláírók, Schöpflin György (Fidesz-MPSZ), Szent-Iványi István (SZDSZ) és Tabajdi Csaba (MSZP) megítélése szerint a jelenlegi helyzet komoly veszteségeket okoz a Romániában érdekeltségekkel rendelkező magyar exportőröknek.
Magyarország és Románia 2004. május 1. előtt a Közép-Európai Szabadkereskedelmi Egyezmény (CEFTA) keretében kedvezményes feltételekkel bonyolíthatta egymás közötti áruforgalmát. Hazánk EU-tagsága azonban szükségessé tette az egyezmény felmondását, mivel az Európai Unió tagállamainak harmadik országokkal fenntartott kereskedelmi kapcsolatait az úgynevezett közös kereskedelempolitika szabályozza. E politika része többek között az EK és Románia között megkötött társulási szerződés, amelyet Magyarország belépését követően úgy módosítottak, hogy az egyrészt hazánkra is kiterjedjen, másrészt pedig tartalmazza a CEFTA számunkra előnyös elemeit. A módosított szerződés hatályba lépéséhez azonban az Európai Parlament hozzájárulására is szükség van, s ez mindeddig nem történt meg.
Jelenleg a CEFTA kedvezményes rendszere már nem, a társulási megállapodás kedvezményes rendszere pedig még nem vonatkozik Magyarország és Románia kereskedelmi kapcsolataira. Ez már a tavalyi kivitelt tekintve is mérhető veszteségeket okozott, ami - elsősorban a mezőgazdasági termékeket sújtva - elérte az 50 millió eurót. Az adaptáció további kitolódása nem csak konkrét veszteséggel jár, hanem azt a veszélyt is magában hordozza, hogy Magyarország elveszíti a korábbi években Romániában kiépített jó pozícióit.
A társulási megállapodás az EU és Románia között már 2004. május 18-án létrejött. A három magyar képviselő közbenjárására az Európai Parlament remélhetőleg már februári plenáris ülésén napirendjére tűzi a kérdést, és hozzájárulását még ugyanezen az ülésszakon meg is adja a dokumentum módosításához.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.