A jelenlegi szabályozással szemben – főként a lakáshitelek esetében – a bankoknak a THM meghatározásakor figyelembe kell venni az ügyfél által felajánlott fedezet értékbecslési díját, és a lakásépítésre nyújtott hiteleknél a helyszíni szemlék várható díját is.

De nem kell figyelembe venni a többi, harmadik személynek fizetett költséget, így a közokiratba foglalás díját, valamint a biztosítási és garanciadíjakat sem. Az új rendelet részletesen szabályozza a deviza alapú kölcsönöknél alkalmazandó eljárásokat is - írja a Világgazdaság.

Kifejezetten a lakáshitelek THM-körbe vonása miatt írja elő a jogszabály azt, hogy a támogatott lakáshiteleknél csak a támogatás mértékével csökkentett kamatot kell figyelembe venniük a bankoknak a mutató számításakor.

Hasonló okból került be a jogszabályba az a paszszus, amely kimondja, az építési, illetve bővítési hiteleknél szakaszos folyósítás esetén is feltételezni kell, hogy a folyósítás egyszerre történik, és a helyszíni szemlék díjait is a hitelfolyósítás időpontjában kell esedékesnek tekinteni.

A THM értékének meghatározásához egységes feltételeket határoztak meg az összehasonlíthatóság érdekében. Így a lakás-takarékpénztáraknál egymillió forintos kölcsönösszeggel és ötéves futamidővel kell számolni, más pénzügyi intézményeknél pedig ötmilliós kölcsön és húszéves futamidő a számítási alap.

A forintban nyújtott, illetve forintban törlesztett, de devizában nyilvántartott hiteleknél például az árfolyamkülönbséget és a különböző, forintban felmerülő díjakat is figyelembe kell venniük a bankoknak a THM-nél.

A rendelet szerint a szerződés aláírása előtt ismertetni kell az ügyféllel a THM értékét, illetve az annak meghatározásánál figyelembe nem vett költségeket is. Fontos előírás, hogy ha egy adott konstrukció hirdetéseiben szerepel a hitel kamata vagy egyéb költsége, ott a THM-et is fel kell tüntetni legalább azonos méretben és megegyező megjelenítésben.