2004. november. 02. 10:52 Utolsó frissítés: 2004. november. 22. 12:00 Gazdaság

Lendvai: a kettős állampolgárság ártana a magyar gazdaságnak

Az MSZP frakcióvezetője szerint a kettős állampolgárság tömeges bevándorlást idézhet elő, ami összeroppanthatja Magyarország gazdaságát.

Inkább a szabad mozgást, a kapcsolattartást és a szülőföldön való boldogulást kell segíteni - mondta Lendvai Ildikó, a szocialista párt frakcióvezetője az MTV Nap-kelte című műsorában a Magyarok Világszövetsége által kezdeményezett népszavazással kapcsolatban.



A december 5-ére kitűzött népszavazáson arra a kérdésre kell válaszolni: "Akarja-e, hogy az Országgyűlés törvényt alkosson arról, hogy kedvezményes honosítással - kérelmére - magyar állampolgárságot kapjon az a magát magyar nemzetiségűnek valló, nem Magyarországon lakó, nem magyar állampolgár, aki magyar nemzetiségét a 2001. évi LXII. törvény 19. paragrafusa szerinti magyarigazolvánnyal vagy a megalkotandó törvényben meghatározott egyéb módon igazolja?".



Az MSZP-s politikus szerint a határon túli magyarok számára valószínűleg a szabad mozgás és a kapcsolattartás a legfontosabb. "Hát akkor adjunk erre választ, könnyítsük meg az ő szabad mozgásukat (...) adjunk arra választ, ami az ő gondja és ne roppantsuk meg azt a fatörzset, az anyaországot (...), amelynek ágai túlnyúlnak a határon túlra, mert egy összeroppant Magyarország majd nem tud segíteni határon túliaknak sem" – mondta Lendvai.



Bírja-e majd az ország, hogy itt adózás és járulékfizetés nélkül mindenkinek családi pótlékot, gyest, gyedet, egészségügyi ellátást fizessen? - tette fel a kérdést. Hiszen ha már valaki ideköltözik, nem lehet megtagadni tőle ezeket a juttatásokat - közölte.



Mint mondta, egy felmérés szerint az erdélyi 18 és 35 év közötti magyar fiatalok közül minden harmadik kivándorolna Magyarországra, ha megkapná az állampolgárságot. (MTI)
zöldhasú
Hirdetés
Itthon HVG 2025. március. 28. 17:30

A gyömrői horrormenhely vezetője még azt is megszabta, ki mentheti meg tőle a szenvedő kutyákat

Korszakhatárnak is nevezhető annak a gyömrői állatmenhelynek az esete, ahová tucatnyi önkormányzattól hordták – közpénzért – a kutyákat, hogy aztán éhesen, szomjasan, betegen tengődjenek vagy éppen simán eltűntessék őket. Az állam itt is a túlterhelt civil szervezetekre tolta a munkát és a felelősséget, miközben rendszerszinten nem tartatják be a jogszabályokat és folyik ki a pénz, ezért is ment olyan jól a sintérbiznisz. Miért nem az állatkínzók szigorúbb büntetése a megoldás? Miért a külföldi szaporítók botrányos eseteit látjuk, miközben magyar szaporítók látják el az európai piacokat? Ha adakozunk és állatmentésre szánjuk az adó 1 százalékot, az jó helyre kerül vagy elviszik a kamu szervezetek és a pénzt tarháló állatmentő-celebek? A Fülke Extra aktuális részében az állatmentés anomáliáit beszéltük át Némedi Edinával, az Állatmentő Szolgálat munkatársával és dr. Kajó Cecília jogásszal.