2004. október. 26. 16:14 Utolsó frissítés: 2004. november. 22. 12:00 Gazdaság

A Váci utca a világ legdrágább utcái között

A Váci utcában ennek ellenére még mindig fillérekért lehet üzlethelyiséghez jutni, legalábbis a New York-i Fifth Avenue-höz képest. A Váci utca a világ 29. legdrágább vásárló utcája.

Ezt állítja a Main Streets Across the World - A világ főutcái - című tanulmány, amelyet a Cushman and Wakefield Magyarországon is sikeresen működő nemzetközi ingatlan tanácsadó cég európai divíziója készített.



A Váci utcában átlagosan 87 eurót fizetnek havonta négyzetméterenként a bérlők, ez századrésze a világ legdrágább bevásárló utcájában, a New York-i Fifth Avenue-n fizetendő átlagos bérleti díjaknak. A második helyen a párizsi Champs Elysées áll.



Erős az érdeklődés Budapest iránt a külföldi kereskedők részéről - állítja John McKie, a Cushman and Wakefield magyarországi irodájának egyik vezetője, aki beszámolt számos meghatározó üzletről is. A Zara a Váci utca egyik legszebb házában, a régi Benetton üzlet helyén nyitja meg kapuit 2800 négyzetméteren. A Hennes and Mauritz pedig előbérleti szerződést írt alá az ING 2800 négyzetméter területű ingatlanjára, a Vörösmarty tér 1. szám alatt, a régi ORI-épület helyén kialakított irodaházban.



A Váci utcai régió is olcsónak számít a világcégek számára, hiszen Prága is drágább: a Na Prikope bevásárló utcában és a Vencel téren a bérleti díj átlagosan 150 euró havonta, alig elmaradva a bécsi Kärtner Strasse tarifáitól.



"A globalizáció ezen a területen is érezteti a hatását. Egy sor új vásárló utca válik világviszonylatban fontossá, kiváló új célponttá, és a legnagyobb márkák ezekről a helyekről sem akarnak hiányozni - legyen szó Buenos Airesről, Bangkokról vagy Budapestről - tette hozzá John McKie.



A szakember azt is megjegyezte, hogy eddig kevés volt a Váci utcában a nagyméretű üzlet, jóllehet, a világcégek nem akarnak kicsi üzletet nyitni, mert ez legtöbbjük profiljába nem illene. (MTI)
zöldhasú
Hirdetés
hvg360 Tiszai Balázs 2025. február. 26. 13:00

Hogyan védjük meg Európát, ha Trump itthagy bennünket Putyinnal?

Egyre gyakrabban reális forgatókönyvként merül fel, hogy az USA kilép a NATO-ból, vagy kiüresíti a katonai szövetséget, védtelenül hagyva Európát például egy esetleges orosz támadás ellen. Ezért is vált minden korábbinál időszerűbbé egy európai hadsereg létrehozása, amelyre legutóbb a megtámadott Ukrajna elnöke is kapacitálta az európai vezetőket. A közös haderőt közel egy évtizede még Orbán Viktor is szorgalmazta, bár a Putyin-szövetséges miniszterelnök most már valószínűleg akkor sem támogatná az ötletet, ha annak lenne bármi realitása. De nincs is. Miért megvalósíthatatlan a közös európai hadsereg, és hogyan lehet mégis megnövelni a kontinens védelmi képességét?