Az ügyfélnek egyre nehezebb eldönteni, hogy lakásvásárlását forint, euró vagy svájci frank alapú hitellel finanszírozza. Teljesen érthető tehát, ha tanácstalanul vizsgálja a banki hitelkonstrukciókat, engedjen-e az agyonreklámozott, igencsak kedvezőnek tűnő devizahiteleknek, vagy válassza a magasabb kamatú, ám biztonságosabb forinthiteleket. A legolcsóbb támogatott forinthitel kamattal és kezelési költséggel együtt éves szinten jelenleg 7-7,5 százalék, míg svájci frank-alapú hitel jelenleg már 1,99 százalékos kamattól is igényelhető. Az ilyen hitelek kamata egyik pénzintézetnél sem haladja meg az öt százalékot.

„Érthető, hogy ilyen mértékben hódítanak a devizahitelek, hiszen a forinthiteleknél jóval kedvezőbb feltételek láttán az ügyfél hajlamos megfeledkezni a kockázatokról ” - mondta a hvg.hu-nak Magapatona Péter, a Budapest Bank Rt. üzletág vezetője. "Mivel a legszigorúbb banki hitelbírálat sem képes feltárni az ügyfél által vállalt kockázatot, ezért mi csak jövedelemalapon – minimálbért meghaladó jövedelem esetén – folyósítunk devizahitelt. A devizaalapú hitelek bevállalása elsősorban az alacsonyabb keresetűeknél jelenthet nagyobb kockázatot, amennyiben túlzottan nagy terhet vállalnak. Ők ugyanis már a kisebb törlesztőrészlet-ingadozásokara is érzékenyek lehetnek" – véli Magapatona.

A Budapest Bank mellett a CIB Bank Rt. is 3 százalékosnál alacsonyabb kamatú svájci frank alapú hitellel lép a piacra a nyár folyamán, és a hírek szerint a legnagyobb hazai pénzintézet, az OTP Bank Rt. is igen alacsony kamatú devizatermékekkel lép be július elejétől a lakáshitelek piacára.

„Egyértelműen megállapítható, hogy a bankok tájékoztatási gyakorlata nem megfelelő a devizahitelekkel kapcsolatban” – mondta a napokban Marsi Erika, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) új főigazgatója. Ezért a PSZÁF egy olyan tájékoztatási útmutatón dolgozik, amelyet a szerződéskötéskor minden pénzintézetnek alkalmaznia kell.

A devizahiteleknél elsősorban azzal van a legnagyobb gond, hogy mind az árfolyam- és mind a kamatkockázatot az ügyfél viseli. Félő tehát, hogy a tájékozatlan ügyfél aligha számol azzal, hogy létezik vételi és eladási árfolyam. Az eladási és vételi árfolyam szokásos eltérése miatt ugyanis a bankok más árfolyammal számolnak a folyósításkor és mással a törlesztéskor. A forintban megjelölt kölcsönösszegért az adós általában a bank által alkalmazott napi vételi árfolyamon kapja a devizát, a törlesztésnél viszont már az eladási árfolyam szerepel. Ha valaki például tízmillió forintnak megfelelő svájcifrank-alapú kölcsönt vesz fel, az eltérő árfolyamok miatt az adóssága rögtön tízmillió forint fölé emelkedik. Arra sem árt odafigyelni, hogy a hitelező bank általában nem jelöli meg a kamatperiódust, ha mégis, akkor azok igen rövid, három- vagy hathónapos időtartamúak. Így az ügyfél igen hamar megérezheti az adott deviza drágulását.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) nemrég megjelent lakásfinanszírozási tanulmányában az elemzők számszerűsítették a hitelfelvevők kockázatát – mondta a hvg.hu-nak Kálmán Tamás, a jegybank igazgatója. Azaz, ha a devizahitelek 1,5 százalékponttal emelkednek, akkor ez egy húszéves futamidejű hitelnél 12,2 százalékkal emeli a havi törlesztőrészletet. A 15-20 éves futamidejű devizahitelek esetében különösen nagy kockázatot jelent, ha az adósoknak egyáltalán nincs devizabevétele, hiszen ennyi idő alatt beláthatatlan változások is történhetnek – véli Kálmán.

A napokban a svájci jegybank úgy döntött, hogy negyed százalékponttal, azaz nulláról 0,25 százalékkal emeli a kamatot. S az sem jó hír, hogy a svájci frank az elmúlt három hónap alatt látványosan drágult, így duzzadnak a törlesztőrészletek is. Mégiscsak bekövetkezhet az, amitől annyira óv minket az MNB, miszerint lehetőleg abban a pénznemben adósodjunk el, amiben bevételünket szerezzük.

Kiszámíthatatlan, hogy a svájci jegybank mikor emel ismét kamatot, vagy az euróval kapcsolatban mikor születik hasonló döntés. A kockázat mindenképpen létezik – hangsúlyozta Kálmán. „Az alacsony kamatok ideje elmúlt. Ezt azért is merem kijelenteni, mert a napokban a FED is olyan jelzést küldött, miszerint negyed százalékkal emelné a kamatokat.” A banknak fogyasztóvédelmi szempontból is kötelessége tájékoztatni ügyfeleit a felmerülő kockázatokról, nem beszélve arról, hogy a bank is kockázatot vállal – mondta a jegybank igazgatója. Ám az is igaz, hogy legtöbb pénzintézet a pillanatnyi nyereségszerzésre összpontosít. A devizahitel hasonló a gyógyszerekhez, „a kockázatokról és mellékhatásokról ez esetben a bankot kell kérdezni” – tette hozzá.