A keddi döntés csupán a Szolnoki Tejipari Vállalat tartozásaira vonatkozik, de precedenst teremthet abban a félszáz ügyben, amelyekben a csődbement cégek adósságaiért a kormányt perelik.



A rendszerváltozás után mintegy 1500 állami vállalat ment tönkre, és jutott a felszámolás sorsára. Előbb természetesen valamennyit átalakították részvénytársasággá, a tulajdonos azonban egy ideig az állam maradt. A cégek vagyona eltűnt, a részvények elvesztették értéküket, a vállalatok beszállítóinak viszont senki sem fizette ki a becsődölt cégek tartozásait. A csalódott üzleti partnerek a tartozás néhány százalékáért eladták követelésüket követelésbehajtó társaságoknak, amelyek sorra beperelték az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Részvénytársaságot, és a csődbe ment cég teljes tartozását követelték tőle.



A követelésbehajtók azzal érveltek, hogy - a gazdasági társaságokról szóló törvény szerint – a részvények több mint 75 százalékát birtokló tulajdonos teljes felelősséggel tartozik a vállalat ténykedéséért. A konszernjogi felelősségre hivatkozva eddig mintegy ötven per kezdődött az állammal szemben a volt szocialista cégek tartozásai miatt. Az ÁPV Rt. úgy véli konszernjog alapján csak részvénytársaság viselhet felelősséget, ha egy másik részvénytársaságban meghatározó tulajdonrészt szerzett. Az eredeti vagyonkezelő, vagyis az AVÜ viszont nem volt részvénytársaság.



A Fővárosi Bíróság kezdetben hol megítélte a pénzt a követelésbehajtóknak, hol nem. A Legfelsőbb Bíróság (LB) 2000-ben úgy határozott, hogy az állam a teljes tartozásért felelős. Az ÁPV Rt. most a hajdani szolnoki tejipari vállalat ügyében kéri a jogerős ítélet felülvizsgálatát. Az LB gazdasági tanácsa kedden hoz ítéletet.