Péterfalvi annak a kiderítésére indított vizsgálatot, hogy törvényt sértett-e Keller László, amikor magyar vadásztársaságoktól adatokat kért be arról: bizonyos közéleti szereplők, illetve politikusok kikkel vadásznak. Az ombudsman azt mondta, hogy Kellernek nem volt törvényi felhatalmazása arra, hogy ezeket az adatokat kezelje. A Miniszterelnöki Hivatal közpénzügyi államtitkára arra kérte az adatvédelmi biztost, hogy vizsgálja felül intézkedéseit.



Az államtitkár már korábban leszögezte, hogy az általa megkért iratanyagok nem tartalmaznak olyan jellegű személyes adatokat, melyekben a bennük szereplő személyek beazonosíthatóak lennének. A nyilvántartások megkérésének az volt a célja, hogy a kiállított számlákkal összevetve megállapítható legyen, bekövetkezett-e károkozás - közölte Keller az MTI tudósítása szerint.



Eközben a Somogy megyében működő, vadászattal is foglalkozó gazdasági társaság, a Fauna Rt. ismeretlen tettes ellen tett feljelentést személyes adatokkal való visszaélés elkövetésének gyanúja, illetve többrendbeli adatvédelmi szabálysértés miatt – közölte a társaság jogi képviselője, a Perenyei és Társa Ügyvédi Iroda. Az ügyben nyomoz a Központi Ügyészségi Nyomozó Hivatal, erősítette meg Borbély Zoltán, a Legfőbb Ügyészség szóvivője.



A közpénzügyi államtitkár úgy tűnik összefüggést lát az ombudsman és a Fauna Rt. cselekedetei között, mert "meglepőnek" nevezi, hogy a Péterfalvi Attila állásfoglalásában használt „jogi érvelése pontosan megegyezik a [az adatvédelmi biztos állsáfoglalását kérő] Fauna Rt. kérelmében foglaltakkal", majd hozzáteszi, hogy az ombudsman egy olyan paragrafust idézett a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996-os törvényből, "amely nem létezik".



Az ombudsmani állásfoglalásban beidézett jogszabály azon részéből, amely a vadászati jog hasznosításával kapcsolatos iratokba, nyilvántartásokba való betekintésről szól, Keller László azt a következtetést vonta le: "nem tiltó rendelkezés, hanem - éppen ellenkezőleg - feljogosító passzus".