A befektetők és a befektetések védelméről, egyúttal a PSZÁF átszervezéséről szóló törvény szerint a felügyeletet a jövőben elnök helyett öttagú testület, a Felügyeleti Tanács irányítja. A testület elnökét - a miniszterelnök javaslatára - az országgyűlés választja, a legesélyesebb jelöltnek lapértesülések Singlovics Bélát, a nemrég privatizált Postabank vezérigazgatóját tartják. A Magyar Hírlap szerint a testület további tagjai között lehetnek Náray László jelenlegi PSZÁF-elnökhelyettes és Asztalos László korábbi biztosításfelügyeleti elnök. A testület tagjait a miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök nevezi ki. Emellett létrehoznak egy főigazgatói posztot, amelyet pályázat útján töltenek be. A főigazgató a pénzügyminiszternek negyedévente, az Országgyűlésnek évente köteles beszámolni. A felügyelet élén álló főigazgatót és két helyettesét a miniszterelnök nevezi ki vagy menti fel. Kinevezésük továbbra is hat évre szól. A főigazgató tanácskozási joggal vesz részt a Felügyeleti Tanács ülésein.

A 2000-ben hat évre kinevezett Szász Károly idő előtti eltávolítását lehetővé tevő törvényt a kormány „az együttműködési készség hiányával”, továbbá azzal indokolta, hogy Szász „elmulasztotta felderíteni” a júniusban kirobbant, brókerbotrány néven ismertté vált sikkasztássorozatot. A kormány akciója azonban heves nemzetközi visszhangot váltott ki. Fritz Bolkerstein, a belső piacokért felelős EU-biztos, valamint az OECD a magyar felügyelet függetlensége miatt aggódott, Jean-Claude Trichet, az Európai Központ Bank elnöke pedig a törvénymódosítás bizonyos pontjait kifogásolta. (Az EKB elnöke az uniós tagországok esetében már közvetlen beleszólási joggal is rendelkezik a pénzügyi felügyelet rendszerével kapcsolatban.) A magyar kormány ezt követően törölte a törvénytervezetből azokat a passzusokat, miszerint a pénzügyminiszter utasíthatja a felügyeletet, illetve kijelölheti az ellenőrzés szempontjait. A vezető tisztségviselők járandóságát a korábban tervezettnél magasabban állapította meg. A múlt hétfőn megszavazott törvény így - László Csaba pénzügyminiszter nyilatkozata szerint - megfelel az uniós normáknak.

Az európai gyakorlat egyébként meglehetősen vegyes a pénzügyi intézmények felügyeletét illetően. Az írek és a hollandok jegybankjukhoz kötötték a bankok, biztosítók és nyugdíjalapok felügyeletét. Az európai országok jegybankjainak amúgy is kevesebb feladatuk van, amióta a monetáris politika irányítását nagyrészt az Európai Központi Bank vette át. Az osztrákok és a németek a magyar törvénytervezethez hasonlóan különleges jogi státust biztosítottak saját pénzügyi felügyeletüknek, részben mellé-, részben alárendelve azt a pénzügyminisztériumnak. Létezik olyan európai ország is, ahol a bankok felügyeletét a jegybank, az értékpapír-kereskedelem és a nyugdíjbiztosítók felügyeletét pedig a pénzügyminisztérium látja el. A skandináv országokban - Dániában és Svédországban - a 90-es évek elején a pénzügyminisztériumba integrálták a pénzügyi felügyeletet.

Jó emlékezetű megfigyelőknek mindenesetre déja vu érzésük támadhat a pénzügyi felügyelet vezetőinek kiszervezésével kapcsolatban. Szász Károlyt 2000. április elsejével nevezte ki az újonnan létrehozott Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete élére az akkor hivatalban lévő Orbán kormány, miután egy törvényhozási aktussal összevonta a PSZÁF elődszervezeteit, a korábbi Állami Biztosításfelügyeletet, az Állami Pénztárfelügyeletet és az Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyeletet, nem utolsó sorban menesztve ezzel Szalkai Istvánt, az Állami Pénz és Tőkepiaci Felügyelet korábbi elnökét.