Tartósan a léc alatt?
Tovább romlott a magyar gazdaság tőkevonzó képessége az idei év első felében – állítják a külföldi szakértők. De vajon mit hoz a május? Mármint a jövő évi EU-tagság.
„A magyarországi gyártókapacitásokat más országokba telepítő befektetők stratégiája a nemzetközi piacok változásait tükrözi, persze azért ezek a cégek nem hagyták figyelmen kívül a magyar üzleti környezet romlását sem” – mondta a hvg.hu-nak Matthew Sherwood, az EIU londoni elemzője. Sherwood azonban hozzátette, a magyarországi adatokat torzíthatja, hogy nem tartalmazzák az itthon újra befektetett profit összértékét, ami az EIU becslése szerint idén akár kétmilliárd dollárra is rúghat.
A hazai csökkenés egybevág a szűkebb közép-európai régió negatív trendjével: az EIU szerint Csehországban, Lengyelországban és Szlovéniában is visszaesett a beáramló külföldi tőke értéke az első hat hónapban. De míg az öt legfejlettebb kelet-közép-európai országba áramló befektetés összértéke a tavalyi felére, 4,58 milliárd dollárra esett vissza, a Balkánra, a Balti-államokba és a FÁK-országokba áramló befektetések mértéke dinamikusan növekedett, és összesen 9,25 milliárd dollárt tett ki. A régióban befektetett 143 milliárd dollárnyi külföldi tőke kétharmada 1998 és 2002 között a nyolc kelet-európai EU tagjelölt országba érkezett, de az EIU előrejelzése szerint 2003 és 2007 között a mai tagjelöltek részesedése a régióba áramló 200 milliárd dollárnyi befektetésből 50 százalék alá esik majd vissza. Az EIU szerint a tavalyi, átlagosan 4,3 százalékos GDP-növekedés idén akár 5,1 százalékos is lehet a kelet-európai régióban, és a külföldi tőkebefektetések idei összértéke meghaladhatja a tavalyi 34 milliárd dollárt – de ebből a növekedésből az öt legfejlettebb közép-kelet-európai ország - köztük Magyarország is - csak mérsékelten részesedik.
„Komoly a veszélye, hogy Magyarország középtávon lemarad a térség országainak külföldi tőkéért folytatott, egyre erősödő versenyében” – tette hozzá Sherwood. Szerinte a magyar kormány által meghirdetett bérstop és a jelenlegi adórendszer megváltoztatása javíthatna a helyzeten, bár kevés idő maradt a bejelentett változások kivitelezésére a jövő májusban esedékes EU-csatlakozás előtt.
Az ENSZ Kereskedelmi és Fejlesztési Konferenciája (UNCTAD) által idén szeptemberben kiadott jelentés szerint a befektetni szándékozó külföldi vállalatok egy része kivár a csatlakozó országok 2004 májusában esedékes taggá válása előtt, de az EU-csatlakozás mindenképpen pozitívan járul majd hozzá a beáramló befektetések alakulásához. Az EIU ezzel szemben úgy vélekedik, hogy a korábbi várakozásokkal ellentétben az EU-csatlakozás nem hozhat automatikus fellendülést, sőt, sok szempontból akár negatívan is hathat a tagjelöltek tőkevonzó képességére. A csatlakozás pszichológiai hatása valószínűleg pozitív lesz, de a jelentés szerint nem bizonyítható, hogy közvetlen kapcsolat lenne a csatlakozás és a külföldi tőkebefektetések alakulása között. Az EIU érvei szerint ugyanis a csatlakozással megszűnnek a befektetési adókedvezmények, megnőhetnek a vállalatok különféle szabályozások betartásához kapcsolódó kiadásai, illetve az euró-zónához való csatlakozás előkészületei a nemzeti valuták erősödéséhez vezethetnek, ami szintén a tőkeimport ellen hat. Az EIU által megkérdezett cégvezetők 52 százaléka szerint növekedni fognak a külföldi beruházások a csatlakozás után, de a válaszadók csupán egyötöde tervez befektetést az új tagállamokban.
„Bár minden bizonnyal érkeznek még jelentős zöldmezős beruházások Magyarországra a következő években, hosszabb távon az ország leginkább a már megtelepedett befektetők további befektetéseiben bízhat” - foglalta össze előrejelzését Sherwood, az EIU elemzője.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.