Pénteken Olaszország, Albánia és Görögország aláírhatja a megállapodást a TAP gázvezeték megvalósításáról. Ezzel újabb szöget verhetnek az Európai Unió és Közép-Európa dédelgetetett gázdiverzifikációs projektének, a Nabucconak a koporsójába.

Újabb szöget verhetnek a Nabucco koporsójába. Olaszország, Albánia és Görögország a hírek szerint pénteken aláírják azt a kormányközi szerződést, mellyel löketet adhatnak a TAP gázvezeték megvalósulásának - írja a Kathimerini görög napilap angol nyelvű oldala. A lapnak nyilatkozó forrás szerint erre New Yorkban kerülhet sor, mivel az érintett országok képviselői jelenleg az ENSZ Közgyűlésén tartózkodtak.

Az EnergiaInfó összegzése szerint a görög külügyminisztérium és energiaminisztérium még augusztusban vette fel a kapcsolatot Albániával és Olaszországgal annak érdekében, hogy felgyorsítsák a projekt megvalósulását. A TAP gázvezeték Görögország törökországi határától, Albánián keresztül az Adriai-tenger fenekén az olaszországi Brindisiig tartana. Kapacitása 10 millió köbméter gáz lenne évente, melyet később 30-ra bővíthetnének. A gáz pedig a Kaszpi-tenger környékéről és a Közel-Keletről érkezne, elsősorban azonban Azerbajdzsánból, ahol most zajlik a hatalmas Sah Deniz gázmező második fejlesztési hulláma. A kitermelés az azerbajdzsáni területen 2017-18 között indulhat meg, de már most megkezdődtek a tárgyalások, hogy melyik társaságok mennyi gázmennyiséget kötnének le a kitermelésből.

Mindenki a Kaszpi-tenger térségének nyomásmérőjén szeretné tartani a kezét
AP / Szandelszky Béla

Ez a hír nem valószínű, hogy örömmel tölti el a Nabucco projektben résztvevő cégeket, mivel a már az eredeti elképzelésekből visszavett kapacitású Nabucco gázvezeték is pontosan 10 milliárd köbméter gázt szállítana évente, és pontosan abból a régióból, ahonnan a TAP is szerezné a gázt. A jelentések szerint a TAP-ban résztvevő államok a Sah Deniz gázmező konzorciumának is be tervezik mutatni majd a szerződést. Az azeri gázért zajló versenyfutás egyre szorosabb.

A TAP-konzorciumban jelenleg a svájci EGL, a norvég Statoil és a német E.ON rendelkezik meghatározó részesedéssel. A nagy kérdés ugyanakkor az, hogy a görög gázimportőr vállalat, a DEPA hogyan fog részt venni a projektben, hiszen a görögök is szeretnének legalább egy kis szelethez jutni. Egyelőre azonban úgy tűnik, meg kell majd elégedniük 5 százalékkal az eredeti 15 százalékos tervek helyett. A cég ellenfelei a brit BP és az azerbajdzsáni állami Socar cégek, amelyek jelentősen erősebbek a DEPA-nál.

zöldhasú
Hirdetés