Tovább javult az üzleti hangulat az euróövezetben, ám jelentős növekedési különbségek mutatkoznak a közös valuta térségének egyes államai között és egyre erősebbek a félelmek a magas infláció miatt - derül ki az ifo német gazdaságkutató intézet szerdán nyilvánosságra hozott felméréséből.
Az üzleti hangulatot jelző összetett mutató 118,9 pontra nőtt az előző negyedévi 116,8 pontról, ami így "egyértelműen" a hosszú távú átlag fölé emelkedett - tájékoztat az ifo. A jelenlegi helyzetet követő alindex 142,7 pontról 159,4 pontra növekedett. A várakozások alindex ugyanakkor az előző negyedévi 101,6 pontról 95,1 pontra esett vissza.
Az intézet elnöke, Hans-Werner Sinn közleményben arról tájékoztatott, hogy a második negyedévi adatok azt jelzik, hogy az euróövezetben tovább folytatódik a gazdasági fellendülés, ám egyes tagállamok között jelentős eltérések mutatkozhatnak. A szervezet szerint a gazdasági helyzet jelenlegi megítélése Németországban "kiváló", Ausztriában és Finnországban "jó", Hollandiában, Belgiumban és Szlovákiában "kedvező", miközben Franciaországban, Észtországban és Cipruson "elégséges". Ez számottevő javulás az előző jelentéshez képest - írja az ifo közleményében.
A szervezet szerint nem meglepő, hogy a legrosszabb helyzetben az euróövezet perifériájához tartozó államok vannak. Olaszországban "kedvezőtlen", míg Görögországban, Portugáliában, Írországban és Spanyolországban "gyenge" a gazdaság megítélése. Az ifo felmérése szerint a következő hat havi várakozások Görögország és különösen Portugália esetében a gazdasági környezet további romlását vetítik előre. Az euróövezeti infláció az idei évben 2,5 százalék lehet, ami magasabb az Európai Központi Bank "2 százalék körüli, ám annál nem magasabb" célszámánál. Ezért több szakértő további kamatemeléseket vár az elkövetkező hat hónapban - írja az ifo.
A megkérdezett szakemberek 2011-ben az euróövezet egészére 1,9 százalékos gazdasági növekedést várnak.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.