Gáz helyett szélenergiát akarnak a magyarok
A magyar népesség túlnyomó része támogatja a megújuló energiaforrások szerepének növelését, főleg azért, mert attól tart, hogy az oroszországi gázzal kapcsolatos bizonytalanságok miatt növekedni fognak az energiaárak.
A 2006. január 6-a és 10-e között a Callis Energetika Rt. megbízásából a Medián Közvélemény- és Piackutató Intézet által készített felmérés szerint a lakosság 75 százaléka úgy véli, hogy az orosz gázszolgáltatás esetleges bizonytalanságai miatt háztartásának energiaköltségei nőni fognak, bár a többség nem számít 10 százalékot meghaladó emelkedésre.
Magyarországon felhasznált energiahordozóknak közel a felét tette ki tavaly a földgáz. A gáz 80 százalékát importálni kell, ebből 70 százalék közvetlenül az orosz Gazpromtól érkezik. Az import-kiszolgáltatottság orvoslását sokan a megújuló energiaforrások nagyobb arányú alkalmazásában látják. A lakosság 34 százaléka a szélenergia és 32 százaléka a napenergia nagyobb arányú kiaknázását támogatja.
Arra a kérdésre, hogy milyen energiatermelési módok kímélik jobban a környezetet, a lakosság 80 százaléka jelölte meg a szélenergiát. Annak, hogy Ausztriában számos szélerőmű üzemel, míg Magyarországon csak 15, a válaszadók 67 százaléka szerint az az oka, hogy a politikusok és a hagyományos erőművek vezetői nem támogatják szélerőművek létesítését.
A népesség 20 százaléka úgy gondolja, Magyarország természeti adottságai nem teszik lehetővé, hogy több szélerőmű legyen, hiszen nem fúj eléggé a szél. A szélerősségben kételkedőknek több mint 80 százaléka, a teljes népességnek pedig 91 százaléka támogatja, hogy több szélerőmű legyen Magyarországon.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.