El tudjuk képzelni, hogy Piedonét diétára fogják? Hogy nem ehet csilis babot? Pedig ez nem egy rossz forgatókönyv, hanem maga a valós élet, ami valljuk be, tán még inkább aggasztó. Bud Spencer az Eszem tehát vagyok című kötetében a tőle megszokott hagymás bab helyett egészen más igét hirdet, de a könyv így is az evés és a főzés öröméről szól - ami hősünk számára az élet egyik legfőbb értelme is.
Aki Bud Spencer nagy sikerű életrajzi könyve után most egy szakácskönyvre gondol, amelyben a csilis babok és más brutális, a pofozkodáshoz szükséges izom- és hájnövelő recepteket találhat, sajnos téved. De csalódni nem fog, mert talál 12 vérbeli olasz receptet, s hozzájuk egy-egy történetet, hiszen Bud minden éjjel vendégül is lát valakit.
Nem is akárkit – a történelem nagy gondolkodói jelennek meg sorban a konyhájában, többek között Descartes, Platón, Rousseau. Hogy megjelenésük Bud irántuk érzett tiszteletének vagy az éhségből fakadó hallucinációjának jele-e, végül is mindegy. Mert nagytestű szerzőnk a 85. évében járva felmérte, hogy „az életet senki sem ússza meg élve”, s így alávetette magát az orvosa által rámért kíméletlen fogyókúrának a Maria nevű foglár – felesége – felügyelete alatt. S hogy mi lett az eredmény? Nem más, mint egy teljesen egyedi műfajú és szórakoztató könyv.
A diétára fogott Bud éjszaka korgó gyomorral kénytelen álomba szenderülni. Álmában persze észrevétlenül – és valljuk be, az ő testalkatával ez csak álomban történhet meg – kioson a konyhába. ,,Éhes gyomorral gondolkodni nem lehet” – vallja, és igazabbnak érzi az ,,Eszem, tehát vagyok” állítást, amit éppenséggel a konyhájába látogató Descartes-tal vitat meg, meggyőző érvként használva, hogy „ aki nem eszik, az nincs, ez a helyzet, kedves Descartes barátom.”
Minden fejezetben megjelenik egy-egy nagy gondolkodó, és az igazán szórakoztató szellemi párbajok alatt mindig elkészül egy nagyszerű fogás Bud saját receptje alapján és saját keze nyomán. Természetesen filozófusék sem tudnak ellenállni a mennyei ízeknek, így Bud még arra is képes, hogy az élet örömeit ez idáig megvető gondolkodókat a gyomrukon keresztül a földi élvezetek pártjára állítsa.
Machiavellininél például a fokhagymás, csilis tintahal szentesíti az eszközt. Platont kolbászos, sajtos tésztával, a Casatiello-val győzi meg. Rousseu-nak halleves, Epikurosznak padlizsánfelfújt, Kantnak Pizza Margherita jut. S így tovább.
Ha pedig még ezek után is ellentmondanának neki, őt ez sem zavarja, hiszen az ,,Eszem, tehát vagyok” mellett a futteténne életfilozófia lelkes hirdetője is, ami egyfajta olaszos ,,kit érdekel” hitvallás – a földi jó, közte kiemelten az étel, az igazi életöröm melletti voks.
A könyv erősségei közé éppen ezek a szellemes és ízes konyhafilozófiai és életigenlő eszmefuttatások tartoznak a receptek mellett. Hatalmas fordulatokra, krimire ne számítsunk, hiszen egy éhes ember álmában csakis egy dologról álmodhat.
És bár a témán belül sok izgalmas élet- és ételfilozófiai kérdés vetül fel, ha egy nap alatt olvasnánk el, egy kicsit megfeküdné a gyomrunkat: egy újabb filozófiai kérdés, egy újabb gondolkodó, egy újabb recept. De ezt leszámítva remek és szórakoztató olvasmány – ne olvassuk hát egy szuszra.
Osszuk be minden napra, mint poharanként a jó bort, és természetesen készítsük el a könyvben található 12 receptet. Aki megkóstolja a fogásokat, többé nem tud ellenállni és ellentmondani se Budnak, se nekünk…
LASAGNE ALLA VOLTAIRE
Hozzávalók:
20 dkg salsiccia (kolbász)
40 dkg darált hús
40 dkg lasagne tészta
20 dkg mozzarella
12 dkg reszelt parmezán
20 dkg friss ricotta
1 dl fehérbor
2 teáskanál sűrített paradicsom
2 evőkanál olívaolaj
só
Elkészítés:
„– Mon Dieu! Ez úgy hangzik, mintha hat személyre főznénk, mylady!
– Pontosan ez az a mennyiség, amit megfőztem! A férjem ma éjjel több vendéget fogad, mint házasságunk eddigi ötven éve alatt összesen – magyarázta Maria olyan szarkasztikus hangsúllyal, hogy az arckifejezését szinte magam előtt láttam.
Aztán elmondta, hogy a hagymát meg kell pucolni, felvágni és egy lábosban három evőkanál olajon megpirítani. Ha a hagyma már arany barnára pirult, hozzáadjuk a darált húst és a salsiccia darabkákat, és az egészet meglocsoljuk a fehérborral. Miután hozzákevertük a sűrített paradicsomot és a sót, és időnként megkeverve 45 percig főzzük a szószt. A lasagnét sós vízben egy percig főzzük, majd egy konyharuhán pihenni hagyjuk.
Ezután egy réteg szószt teszünk egy tűzálló tepsi aljára, ráteszünk egy réteg lasagnét, majd megszórjuk mozzarella darabokkal és parmezánnal. Ezt addig ismételjük, amíg el nem fogy az összes hozzávaló. Végül 35 percre berakjuk a sütőbe a lasagnét, és 180°C-on addig sütjük, míg a tetején nem képződik ez a csodás kéreg.
A lasagnét azonnal szervírozzuk, amint kivettük a sütőből. És ha meg akarjuk sérteni a szakácsot, akkor az amúgy is pompás étek tetejére még tehetünk egy kis darabolt főtt tojást és más sajtfélét is.
Voltaire közölte:
– Egy árva szót sem értettem abból, amit mondott, mylady, de kimondhatatlanul ízlik. Kaphatnék még egy kicsit?”
(Részlet: Bud Spencer: Eszem, tehát vagyok. Fordította: Malyáta Eszter, Libri Kiadó, 2015)