Kezdetben vala a kínai büfé, ami aztán bámulatos sokszorozódásról és uniformizálódásról tett tanúbizonyságot. Sokan meg is untuk, és más konyhákba kezdtünk beleenni. Egyik kedvencünk lett az indiai, ami szerencsére még nem süllyedt a körúti hókuszpókusz globál etetők színvonalára. Az meg pláne tuti, amit otthon csinálunk. Most kókuszos garnélakarit.
Igazán érdemes Indiát beköltöztetnünk a háztartásunkba. Nem mintha a mediterrán Goától a vegetáriánus nyugaton át a savanykás, pikáns keletig az egész birodalmat be tudnánk spájzolni. Viszont, ha tartunk otthon pár alapvető fűszert, hozzávalót – például gyömbért, kurkumát, kardamomot, kókusztejet –, akkor nagyon finom, ráadásul egészséges ételeket tudunk összeütni. Már az illatok is varázslatosak, hát még az, ami az asztalra kerül. A fűszerek egy része szupermarketben is kapható, de érdemes rászánni az időt egy beszerzőkörútra delikátszekbe, fűszerekre szakosodott boltokba.
Mostani fogásunkhoz az egyáltalán nem mellékes garnélát is ott találjuk az élelmiszer-áruházak hűtőpultjaiban, de kis utánjárással frissen is zsákmányolhatunk a halasoknál. Ez az étel egyébként a bengáli térség egyik specialitása. Fűszeres, ugyanakkor a kókusztejnek köszönhetően, picit édeskés. Bár magában is tökéletes fogás, köríthetünk mellé fehér basmati vagy barna rizst.
Hozzávalók
75 dkg pucolt garnéla
½ citrom
3 evőkanál olaj
1 kisebb hagyma
3 gerezd fokhagyma
1 rúd fahéj
4 szegfűszeg
1 kiskanál kardamom
5 dkg friss gyömbér
1 kiskanál Cayenne bors
1,5 dl kókusztej
A garnélákra rácsavarjuk a fél citrom levét, és 5 percig állni hagyjuk. Ez alatt fel is tudjuk aprózni a megtisztított hagymát és a fokhagymagerezdeket. Ha elég gyorsak voltunk, még éppen marad időnk a gyömbér meghámozására és felszeletelésére (minél kisebbre szeleteljük, annál jobb). Most már csak a szegfűszeget kell mozsárban összetörnünk (rakhatjuk zacskóba, és egy húsklopfoló is megteszi). Leszűrjük a garnélát, s félretéve még picit várakoztatjuk. Serpenyőbe öntjük az olajt, beletesszük a hagymát, közepes lángon aranyszínűre pirítjuk. Idáig egész magyaros a művelet, de most jön bele a kurkuma, az összetört szegfűszeg, a fahéj, a kardamom, a gyömbér és a fokhagyma.
Állandó kevergetés mellett 1 percig pirítjuk az egyveleget, és jó mélyre szippantjuk az illatokat, hogy kellőképpen Indiába andalítsuk magunkat. Ezt csak fokozni tudjuk azzal, hogy mindjárt a serpenyőbe szórjuk a Cayenne borsot, és felöntjük az egész fűszeres egyveleget a kókusztejjel. Kicsit sózzuk, jól átkeverjük és felforraljuk, majd 5 percig csöndesen főzzük. Na, most jöhet a garnéla. Innentől kezdve már tényleg csak 5 perc forralás, és tálalhatunk. A fahéjrúdat azért vegyük ki, csak az ízére volt szükségünk. Ha van friss korianderlevelünk – vagy üsse kő, petrezselyem – azzal díszíthetjük.
Tipp! A konzerv kókusztejet helyettesíthetjük úgy, hogy kókuszreszeléket forrázunk le. Állni hagyjuk, leszűrjük, átnyomkodjuk. A friss gyömbér helyett őröltet is használhatunk, de annak kevésbé intenzív az íze. További fortélyok és fogások lépésről lépésre az Ízek és kultúrák sorozat 6., indiai kötetében (HVG Kiadó 2011).