Nem először indulna hajtóvadászat a jó öreg, orosz nemzeti ital, a vodka ellen. Ha az illetékes fogyasztóvédelmi hivatal vezetőjére vagy a csecsen kormányfőre bízzák a dolgot, a „vizecskének” megpecsételődik a sorsa. Pláne a híveinek.
Gennagyij Onyiscsenko és Ramzan Kadirov egymásra találtak a vodkaivászat elleni harcban. A csecsen miniszterelnök az alkoholizmust azonosítja a terrorizmussal, mivel sok kárt okoz a társadalomnak, a családoknak. Kadirov nemcsak Putyint választaná az Orosz Föderáció örökös elnökének egy nemrég elhangzott javaslata alapján, de bevezetné a száraztörvényt is. Csecsenföldön így is már csak napi két órában, reggel nyolctól tízig árulnak alkoholt, amit Kadirov legszívesebben 10 percre csökkentene.
„Ha nem lenne rajta ekkora adó, már rég betiltották volna. Csak egyszerűen nagy pénzt hoz. Ha nem erős emberek állnának mögötte, már rég törvényt alkotott volna az Állami Duma (az Orosz Föderáció parlamentje). Én mindenképpen betiltanám a vodka forgalmazását” – nyilatkozta a minap a kaukázusi kormányfő, aki a Komszomolszkaja Pravda újságírójának adott interjúban azt is elmondta, valójában nem tudja milyen a vodka íze, mert sohasem ivott belőle.
A csecsen vezér elképzelései egybeesnek a Roszpotrebnarod, az orosz fogyasztóvédelmi hivatal, jelentős hatalommal és befolyással bíró irányítójának, Gennagyij Onyiscsenkónak a terveivel. Az egészségügyi miniszter első helyetteseként és egyben országos tiszti főorvosként is regnáló érdekvédő kiáll a száraztörvény mellett, ugyanakkor elismeri, hogy ez az idea nélkülöz minden perspektívát a jelenlegi időszakban. Ezért a vodkafogyasztás radikális csökkentése mellett kardoskodik. Mégpedig az orosz vodka árának a sokszorosára emelését kezdeményezi, mivel a jelenlegit nagyon kevésnek tartja. Egy üveg ital árát 100 dollárra emelné (több mint 20 ezer forint) – közli a Newsru internetes hírportál – mivel szerinte a jelenlegi vodkaár (közel 700 forint) túlságosan alacsony, mindenki számára elérhető marad az ital.
A szeszes italból származó bevételeket amúgy éppen az alulszocializált rétegek támogatására fordítaná. Bár tisztában van vele, mégis megfeledkezik arról, milyen jelentősek a vodka tömeges fogyasztásából származó állami bevételek, s milyen erős az ital-lobby. Az elképzelés ilyen formában szerintünk irreális, a vodka a nemzeti italból a gazdagok és a bűnözők italává válna – bár ők válogathatnak a külföldi márkákban is. Onyiscsenko egyébként a híres moldovai konyak importját is erősen korlátozná vagy megtiltaná. Az 1897-ben alapított, 3-tól 50 évig érlelt KVINT termékeivel szemben támaszt minőségi kifogásokat. Orosz sajtóvélemények szerint lehet, hogy többről, a politika befolyásolásáról és gazdasági nyomásról van szó. Már az első félévben fogyasztásra alkalmatlannak minősített különböző moldovai italgyártóktól érkezett 54 ezer liter alkoholt a Roszpotrebnarod. Állítólag az oroszok ezzel a lappal mindig az érdekeiknek megfelelően játszanak más volt szovjetköztársaságok (például a grúziai bor és ásványvíz, belorusz tej), és a volt szocialista országok (lengyel, illetve magyar zöldségszállítmányok) esetében is, de így van ez az amerikai csirkehús szállítmányokkal is.
Legyen szó bármilyen italról vagy élelmiszerről, egyelőre valószínűleg nem kell tartani az orosz vodka belső piaci helyzetének romlásától. Annál inkább elgondolkoztatja az orosz gyártókat a mennyiséggel szemben a minőség javítása. Ez különösen aktuális, már csak önérzetből is. Az orosz márkák jelentős presztízsveszteséget szenvedtek az utóbbi időben. Erre figyelmeztet a nyár végén San Franciscóban megrendezett vodka világverseny, ahol egyetlen ezüstéremmel kellett beérniük az oroszoknak, s ezt a Russian Diamond Blue Label Vodka érte el. A 249 indulóból a 30 kóstolóbíró a világ legjobbjának az angol vodkabrandet, a Chase-t minősítette, míg aranyéremmel a norvégok, franciák, ukránok, amerikaiak, lengyelek és mongolok büszkélkedhetnek.