Gasztro -gy- 2011. szeptember. 30. 07:00

A hét receptje: népszerű orosz desszert

Van úgy, hogy az embernek elege van a tömény édességekből, de valamivel mégis birizgálná az ízlelőbimbóit. Meg a népekét is, akik körülötte vannak, és igenis elvárnak valami desszertet a vasárnapi ebéd után. Ilyenkor jöhet az édes, mégis kicsit savanykás kanalazni való.

Lassan nálunk is kezd népszerűsödni, de még sehol sem vagyunk az észak- és kelet-európai torkoskodóktól, akik kifejezetten imádják a kiadós és könnyen elkészíthető édes-savanyú desszertet. Hívják gyümölcskocsonyának, becézik zselének, szörbetnek, attól függ, mennyire tömény, vagy hogy hidegen vagy langyosan fogyasztják. Mindjárt ki is tűnik, hogy ez az egy desszert valójában több. S annyiféle tud lenni, ahány gyümölcsöt alapanyagnak választunk. Leginkább az erdei bogyósok felelnek meg neki, de a cseresznyétől a ribizlin, egresen, homoktövisen át a fekete áfonyáig bármit szívesen vesz.

Az oroszoknál elképzelhetetlen, hogy a nagy evészetek végén ne kerüljön egy-egy tálka gyümölcskocsonya vagy zselé az asztalra, de csak teázáskor is szívesen kanalazzák. Ők aztán készítik aszalt gyümölcsből, befőttből, de még lekvárból és gyümölcslé-sűrítményből is. A lényeg: a színe és a zamata.

Az elkészítésénél az alapanyag és a kész desszert kívánt sűrűsége szerint játszhatunk a keményítővel vagy a zselatinnal. Minél zselésebb állagú édességet szeretnénk, annál többet adunk hozzá az előbbiekből. Ha fagylalt vagy palacsinta mellé kínáljuk, akkor szörbetként egészíti ki elegánsan a fogásunkat. Ha csak rajta keresünk fogást, akkor próbáljuk ki most a nagy és legyőzhetetlen orosz kedvencet, az áfonyazselét.

Hozzávalók

20 dkg áfonya (jellemzően vörösből csinálják, de a feketével is csodás, ráadásul mostanság megint ott virít a piacok standjain; mélyhütve pedig egész évben kapható mindkét fajta)

1 csésze cukor (20- 25 dkg)
1 kiskanál étkezési keményítő
1 dl tejszín (behűtve)
pár friss mentalevél

Az áfonyát megmossuk (a mirelitet persze nem kell), lecsöpögtetjük és egy kis vizet aláöntve lassú tűzön addig főzzük, amíg a szemek kinyílnak. Ekkor szűrön átpasszírozzuk, majd visszatesszük a tűzre, és a cukorral összeforraljuk. Nem árt egyet-kettőt keverni rajta. Ha felforrt, hozzáadjuk az étkezési keményítőt, amit előzőleg egy kis tálkában, apránként vizet hozzáadva, teljesen csomómentesre kevertünk. A zselénket még 5 percig folyamatosan kevergetve főzzük, közben eldönthetjük, hogy hidegen vagy csak éppen kicsit hűlve, langyosan tálaljuk. A tejszínt kivesszük a hűtőből, és gyorsan, frissen felverjük, csipet cukrot is adhatunk hozzá, de nem várja el tőlünk a zselére kívánkozva. Amiből tulajdonképpen így egy adagot készítettünk magunknak, legalábbis az orosz mérce szerint. Szerintünk két tálkába adagolva, tejszínhabbal megkoronázva, mentalevelekkel illatosítva, díszítve édes kettesben sem veszünk össze rajta. Legfeljebb azon, ki csinálja a következő adagot.

www.izek.hvg.hu

hvg360 Szentgyörgyi Rita 2025. február. 24. 20:00

Mácsai Pál: Aki az ő ideológiájukat propagálja, annak jut pénz, aki szuverén, pláne aki beszól, annak nem

Nem tartja elképzelhetőnek, hogy a Tisza Párt rendezvényén szavaljon, más közügyekben viszont szívesen kiáll Mácsai Pál színész–rendező, aki önszántából köszön le hamarosan az Örkény Színház ügyvezetői posztjáról. Miért van szüksége a váltásra, és mi volt az eddigi legnagyobb határátlépése? Miben áll szerinte a NER és a többi rendszer „primitíven egyszerű” támogatási logikája? Mit szól egykori mestere, Kerényi Imre „pitypangos” kultúrkomisszárkodásához? HVG-portré.