A szén 12-es izotópja stabil, ám a szén-14 radioaktív izotóp nem az, 5730 éves felezési idővel bomlik. A szőlő növekedése során mindkét izotópot magába építi, mert a levegőből felvett szén-dioxid anyagcseréjének alapja. Az ausztrál kutatók az Amerikai Kémiai Társaság Kaliforniában megtartott éves találkozóján vasárnap ismertették új eljárásukat.

Mint Graham Jones, az Adelaide-i Egyetem munkatársa elmondta, a szén-14 a légkört érő kozmikus sugarak következtében természetes úton is keletkezik a levegőben, ám az 1940-es évek végétől az 1960-as évekig tartó atomfegyver-kísérletek miatt nagyobb mennyiségben került a légkörbe. A fosszilis tüzelőanyagok elégetése során viszont többlet szén-dioxid jutott a légkörbe, és   felhígította a levegő szén-14 tartalmát. Mindez változásokat eredményezett a növényekben, így a szőlőben mérhető szén-14 arányában is.

Tanulmányukban az ausztrál kutatók a szén-14 izotóp arányát mérték a szőlőből származó, fermentálódott cukorban, amely a borok alkoholtartalmát adja. Az ellenőrzött húsz ausztrál vörösbor 1958-tól 1997-ig termett és készült. A légköri minták ismert C-14 tartalmával összehasonlítva a borokban mért radioaktivitást arra a következtetésre jutottak, hogy megbízhatóan meg tudják állapítani a módszerrel a borok évjáratát.

A kutatók úgy vélik, hogy a minőségi borok karbonvizsgálata (a szén-14 izotóp mérése) segíthet leleplezni a hamis címkével, más évjárattal forgalomba hozott minőségi borokat. A tanulmány szerint a borszakértők 5 százalékra teszik az igen jó áron eladott, minőségi borok között a hamisított évjáratúak arányát. A teszt gyakorlati megvalósításának lehetőségéről nem nyilatkoztak szerzői.