Hollandia felkészült: a legfrissebb orvosi hírek szerint hallatlanul erős titánium-ötvözettel galvanizálták Robben lábizmait. Van Persie-be botlásmentes, krómozott ínrendszert operáltak (vadiúj fejlesztés). Affelayt Puyol testéből kivont vaddisznóhormonnal kezelték, korábbi gyámoltalansága szertefoszlott, képes átmenni az öltöző betonfalán is.
FAN HHHRRR KONTRA NYUNYÓ!
Fokosra, baltára, cséphadaróra, akinek csak narancs vér buzog az ereiben! Ez a mi szorgos népünk nagy napja, germén testvéreink, a németek megígérték, hogy elpáholják germán testvéreinket, a dánokat, mi meg egy lapra tettünk fel mindent, ma győzelem vár, hív hazánk! Vagy jőni fog, ha jőni kell, a nagyszerű halál, a sírt, hol nemzet sűlyed el, népek veszik körül, s a népek millióinak szemében gyászköny űl! Egyszerűen nem juthatunk a másik nagy gyarmattartó, Oroszország sorsára, akiket holmi filozófusok népe pöccintett ki a pikszisből egyetlen nyamvadt potyagóllal… Zengjen a dal Zeelandtól Utrechtig, Overijseltől Groningenig, harsogja minden sör-belocsolta torok! Az nem lehet, hogy annyi szív hiába onta fantát, állítsuk fel újra a Holland-Indiai Társaságot, fedezzük fel megint Ausztráliát! Újra holland lesz Fokföld, Ceylon és Guyana, mindenki torokhangon gurgulázik majd a piactereken, a templomokban és a szupermarketekben, egy világ tanulja meg kimondani Van Gogh nevét úgy, ahogy azt illik: Fan Hhhhhrrr! Nem lehet, hogy mi, akik lebírtuk a harsogó tengert, akik feltaláltuk a fotoszintézis nélkül burjánzó tulipánt, éppen most futamodjunk meg, ezen a magasztos órán! Hiszen a portugál nemzet legnagyobb büszkesége éppen a „saudade”, ez a mondhatatlan mélabú, önsajnálat, ez a fájdalmas nosztalgia az elpergett aranyidők után! Adjuk meg nekik a lehetőséget, hogy önmaguk lehessenek, hogy fenékig kiélvezhessék testes déli boraik kesernyésségét az óceáni alkonyatban, könnyáztatta arccal vethessék az ország védőszentje, Szent György szemére, hogy nem segített, és borzongva révedhessenek vissza azokra az időkre, amikor honuk első nagy királya, Alfons Henrik kiűzte a mórokat. Azóta minden csak hanyatlik, a régi dicsőség pedig késik az éji homályban, akár egy portugál gyorsvonat!
Fel, fel, holland rabjai a földnek, ne hagyjuk, hogy az ukrán tévékommentátorlányok elhadarhassák mondókájukat, kántáljunk szamárságokat a mikrofonba, járjunk vitustáncot, locsoljuk be sörrel a miniruhát, lebbentsük meg a szoknyácskát pajzánul, daloljunk, brékeljünk idétlenül, legyünk exhibicionisták, szemérmetlenek, pacsmagoljuk be képünket narancs-kék-pirosra, mint hajdan a bennszülött törzsek harcosai, láttunkon halálra rémül majd Hélder Postiga, akit feltehetünk az első Portugáliába menő POSTakocsira, senki se foglalja majd ÁLDÓ imába Ronaldót, POPIn billenthetjük Pepét, még MUTIba sem kell nekünk Mutinho, többé semmit nem VARR EL A Varela, és soha többé nem fogunk nyelvgörcsöt kapni e szó kiejtése közben: Kuentráó. Hogyan is győzhetne olyan nemzet, melynek nem is oly régen még NYUNYÓ nevű csatára rázta a pályán csajszis tincseit? Nyelvi és elvi képtelenség! Radííír kell ide, végképp eltörölni Portugália emlékét, hevét s nevét! Pályára sem szabad engedni őket, maradjanak az öltözőben, a fél világon kívül ugyan, ki kíváncsi rájuk!
A legfrissebb orvosi hírek szerint hallatlanul erős titánium-ötvözettel galvanizálták Robben lábizmait. Van Persie-be botlásmentes, krómozott ínrendszert operáltak (vadiúj fejlesztés). Affelayt Puyol testéből kivont vaddisznóhormonnal kezelték, korábbi gyámoltalansága szertefoszlott, képes átmenni az öltöző betonfalán is. Snejider célzórendszerének mechanikáját finomhangolták, nanomilliméternyi pontossággal kalibrálva a FIFA-szabvány kapuméretre, fölé- és mellérugás-blokkolóval kiegészítve az amúgy is full-extrás szereléket. Huntelaar bokájába fémszálas erősítést huzagoltak, csalhatatlanul működő résradarral egészítve ki a szettet, melynek köszönhetően mindig megtalálja majd a védelem hézagait.
Csúcstechnológia, lelkesedés és sportszeretet összefogásával ennél többet nem tehet a nemzet, gondolhatnánk, de tévedünk. Tartogatunk egy-két csodafegyvert végszükség esetére. Ha minden kötél szakad, a stadion alatt lávát okádva megnyílik a föld, és öles léptekkel, zúzmarás üstökkel cserére jelentkezik a szálfatermetű Van der Saar, akinek ezer kezén labda át nem szökik. Ha ez sem elég, megdördül felettünk az ég, és mohalepte szakállal, csimbókos fürtökkel, lábukon ezüsttel, arannyal futtatott acélcipőben alászállnak fentről az őserők, Bergkamp, Cruyf, Gullit, Van Basten, Rijkaard, felszántják a pályát keresztbe-kasul, bevetik gólmaggal, beültetik győzelempalántákkal, megmutatva a mai korcs nemzedéknek, hogy néz ki az istenek focija! Akkor aztán az ég irgalmazzon minden nyamvadt portugál hitvány lelkének!
