Magyar gazdaság: gáz és fék
Csak részben valósult meg 2004-ben a fő cél, a gazdaság visszaterelése a fenntartható, egyensúlyi növekedési pályára. A tempót már nem a mesterségesen felpumpált belső kereslet diktálta, mint 2001 és 2003 között, hanem az export, amely az első kilenc hónapban 15 százalékkal bővült. Az euróövezet lefékeződésével őszre megtört azonban a magyar GDP növekedési üteme is: az első negyedévben még 4,3 százalék volt, a harmadikban viszont csak 3,7. A belső "motorok" kikapcsolásának szembeötlő jele, hogy a nettó keresetek az előző évi 17 százalékos ugrás után 2004-ben csupán 7 százalék körül, nagyjából az inflációval arányosan nőttek (a közalkalmazotti bérek reálértéke egyenesen csökkent). A lakossági fogyasztás viszont a tervezettnél jobban, 3 százalékkal bővült - főleg a háztartások eladósodása árán.
A kormányzati korrekciós szándék ellenére nem javult a fizetési mérleg, amelynek hiánya az idén éppúgy a GDP 9 százaléka körül alakul, mint 2003-ban. A külkereskedelmi deficit a behozatal és a kivitel egyidejű felfutásával a januártól szeptemberig tartó időszakban 500 millió euróval haladta meg az előző évit; az előrejelzések szerint az év végére 4,5-4,6 milliárd euróra emelkedik a tavalyi 4,1 milliárddal szemben. Egy év alatt - 2003 és 2004 júniusa között - 18 milliárd euróról 26 milliárdra nőtt az ország nettó külföldi adóssága, ezen belül az államháztartásé és a Magyar Nemzeti Banké együtt 6,7 milliárd euróról 10,2 milliárdra.
A pénzügyi tárca elszántsága és háromszori, összességében a GDP csaknem 2 százalékára tehető költségvetési kiigazítása ellenére az államháztartás hiánya ismét nagyobb a tervezettnél. A 2004-re tavaly decemberben elfogadott törvényben 3,8 százalékos GDP-arányos hiány szerepelt, ami a múlt évi deficit elfutásának nyilvánvalóvá válásával szinte azonnal összeomlott, amibe László Csaba pénzügyminiszter belebukott. Utóda, Draskovics Tibor a kiadások azonnali megnyirbálásával és a bevételek növelésével egyidejűleg új, 4,6 százalékos deficitcélt jelölt meg, ám szeptemberben ennek tarthatatlanságát kényszerült beismerni - főleg a tervezett forgalmiadó-bevételek elmaradása miatt. Az akkor 5,3 százalékra átírt előirányzat teljesülése pedig azon múlik, megvalósul-e a pénzügyi tárca várakozása: az év utolsó hónapjában 100 milliárd forintos bevételi többlet realizálása.
A pénzügyi szigor fellazulásának volt előnye is: a költségvetés maga nem nagyon fékezte a gazdasági növekedést. Nem úgy, mint a folyamatosan magas, a külföldi befektetőket extra prémiummal kecsegtető kamatszint és az év második felében egyre erősödő forint. A hatósági áremelések és a január 1-jével megnövelt forgalmiadó-kulcsok következtében 2004-ben alaposan megugrott az infláció, amely májusban 7,6 százalékkal tetőzött. Azóta viszont folyamatosan csökken, és az év egészében 6,5 százalék körül lesz - szemben a tavalyi 4,7 százalékkal.
