2004. december. 22. 00:00 Utolsó frissítés: 2004. december. 22. 18:44 2004: az év krónikája

Vatikáni boldoggá avatás

OKTÓBER 3.

II. János Pál pápa boldoggá avatta - másokkal együtt - Habsburg Károly utolsó osztrák császárt és magyar királyt, aki az indoklás szerint "példaképül szolgálhat a politikai felelősséggel bíróknak a mai Európában", noha ezt sokan vitatták Károly puccskísérletei és a k. u. k. hadsereg főparancsnokaként játszott szerepe miatt. A katolikus egyházfő a nyáron, George W. Bush amerikai elnököt fogadva, ismét élesen elítélte az iraki háborút, sőt továbbment: az egyház szociális tanítását összefoglaló kézikönyvben - a "szociális katekizmusban" - megengedhetetlennek minősítette a megelőző háborút és mindenfajta terrorizmust mint az emberiséget fenyegető talán legnagyobb veszélyt. "Nem nevezheti mártírnak magát, aki Isten nevében gyilkol" - áll e kézikönyvben, amely egyfajta összefoglalója a pápa szociális és politikai elveinek és iránymutatás a katolikusok erkölcsi kérdésekben kialakítandó állásfoglalásához. Megromlott egészségi állapota miatt a pápa 2004-ben csak egyszer utazott külföldre, Franciaországba, ahol a lourdes-i kegyhelyen - többértelműnek tulajdonított kijelentést téve - azt mondta: "zarándokútja végéhez érkezett".

hvg360 Tiszai Balázs 2025. január. 09. 12:00

Trump szóban már Putyin szintjén van, de mégis mit akar Grönlandtól, Kanadától és a Panama-csatornától?

A megválasztott amerikai elnök nem zárja ki, hogy katonai eszközökkel szerezzen meg a három kiszemelt területből kettőt, az USA északi szomszédját pedig gazdasági nyomásgyakorlással kényszerítené az 51. állammá. Donald Trump a harcias megnyilvánulásai alapján annyira veszi komolyan a határvonalakat, mint az Ukrajnát “nácítlanító” Oroszország, bár arra szerencsére kevés az esély, hogy az amerikai hadsereg bármely országot lerohanja. Összeszedtük, miért került a három kiemelt célpont Trump fókuszába.