Közös nevezőre jutottak a tagállamok a migránsok csempészésére vonatkozó büntetőjogi rendelkezésekkel kapcsolatban. A magyar elnökség alatt tartott utolsó igazságügyi miniszteri tanácsülésen született meg ez a döntés, amely egyébként szembemegy az azóta uniós joggal ellentétesnek minősített és visszavont Stop Soros törvénnyel.
„A Tanács a mai napon kialakította álláspontját a migránscsempészés megelőzéséről és az ellene való küzdelemről szóló uniós jogszabályra vonatkozóan” – közölte az uniós testület sajtószolgálata. Ez az álláspont lesz az alapja az Európai Parlamenttel folytatott tárgyalásoknak, az egész kezdeményezés pedig az Európai Bizottság javaslatára épül.
Az elfogadott szövegnek megfelelően a tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy a nemzeti jogukban bűncselekménynek minősüljön a harmadik országbeli állampolgároknak bármely uniós tagállam területére való beutazásához, azon történő átutazásához vagy azon belüli tartózkodásához pénzügyi vagy anyagi előny ellenében történő szándékos segítségnyújtás.
Ha komolyan vesszük határaink védelmét, fokoznunk kell a migránscsempészés elleni küzdelmet. E tekintetben alapvető fontosságú, hogy Unió-szerte egységesen nyilvánítsuk bűncselekménnyé ezt a tevékenységet. Ha határozott álláspontot képviselünk a csempészekkel szemben, meg tudjuk akadályozni, hogy a bűnözők kihasználják az embereket
– kommentálta a döntést az elnökség nevében Tuzson Bence magyar igazságügyi miniszter. A szankciókat illetően az uniós tagállamoknak intézkedéseket kell hozniuk annak érdekében, hogy a migránscsempészés bűncselekménye büntetési tételének felső határa legalább három év szabadságvesztés legyen. A büntetési tétel felső határának legalább nyolc évnek kell lennie abban az esetben, ha a bűncselekményt bűnszervezetben vagy a migránsokkal szembeni súlyos erőszak alkalmazásával követték el. Ha pedig a bűncselekmény migránsok halálát okozza, a büntetési tétel felső határának legalább tíz év szabadságvesztésnek kell lennie. A tagállamok azonban ennél hosszabb időtartamú büntetési felső határokat is előírhatnak.
A szöveg szabályokat határoz meg a jogi személyekre vonatkozó szankciókat illetően is: ezeket vagy a teljes globális árbevétel meghatározott százalékaként, vagy – 40 millió euróig terjedő – fix összegként kell megállapítani.
A tagállamok egyetértettek a Bizottság arra vonatkozó eredeti javaslatával, hogy a javaslat preambulumába egy úgynevezett humanitárius rendelkezést illesszenek be. A humanitárius rendelkezés célja annak pontosítása, hogy az irreguláris migránsoknak történő, meghatározott segítségnyújtás – nevezetesen a közeli családtagoknak nyújtott segítség vagy az alapvető emberi szükségletek kielégítéséhez nyújtott támogatás – nem feltétlenül minősül migránscsempészés bűncselekményének.
Az utolsó fordulat felidézi a magyar parlament által 2018-ben elfogadott Stop Soros törvénycsomagot, amely egyebek mellett a menedékkérőknek segítő aktivistákat és szervezeteket kriminalizálta. Ezt a jogszabályt az Európa Bíróság uniós joggal ellentétesnek mondta ki, majd az ítélet után egy évvel a magyar Országgyűlés hatályon kívül helyezte.
2023-ban mintegy 380 000 irreguláris határátlépést észleltek az EU külső határain. Az Europol becslései szerint az EU területére eljutó irreguláris migránsok több mint 90%-a embercsempészek szolgáltatásait veszi igénybe. Emellett a migránscsempészés nagyon jövedelmező bűnözői tevékenység. Az ENSZ adatai alapján a csempészhálózatok éves nyeresége 4,7 milliárd és 6 milliárd dollár közé tehető.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.
